Minden idők legkörnyezetszennyezőbb foci-vb-je ért véget

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Másfélfok elemzése szerint a három országban, 16 helyszínen megrendezett labdarúgó-világbajnokság minden eddiginél nagyobb környezeti terheléssel zárult. A torna rekordnagyságú karbonlábnyomáért elsősorban a repülésre épülő logisztika volt a felelős, miközben a meccsek alatti extrém hőség súlyos egészségügyi kockázatot jelentett a sportolók és a szurkolók számára.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság nemcsak a részt vevő csapatok számában, hanem a földrajzi kiterjedésében is minden eddiginél nagyobb volt. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében zajló tornán a korábbi 32 helyett már 48 válogatott szerepel, amelyek összesen 104 mérkőzést játszottak 16 különböző helyszínen. A rendező városok között sok esetben több mint 4000 kilométer a távolság, amelyet az Egyesült Államok jelenlegi közlekedési infrastruktúrája miatt a csapatok és a szurkolók jellemzően csak repülővel tudtak megtenni. Ez a rendezési modell jelentősen növelte a világbajnokság környezeti terhelését.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) kommunikációjában a klímavédelem hangsúlyos célként jelenik meg, a gyakorlatban azonban ezek a vállalások egyre nehezebben tűnnek hitelesnek. Gianni Infantino 2022-ben még azt ígérte, hogy a katari világbajnokság karbonsemleges lesz, és a szervezet hosszú távú tervei szerint 2040-re elérné a klímasemlegességet. Bár ez a stratégia nem kizárólag a világbajnokságokra vonatkozik, a torna logisztikáját, a szurkolói utazásokat és a teljes kibocsátási képet nézve egyre nehezebb valódi fordulatként értelmezni a sportág környezeti terhelésében.

Az extrém időjárás már a játékosok egészségét is veszélyezteti

A klímaváltozás hatásai a világbajnokság lebonyolítását és a résztvevők biztonságát is egyre inkább befolyásolják. A szélsőséges időjárási jelenségek a játékosokat, a szurkolókat és a szervezőket egyaránt veszélyeztethetik. Erre példa, hogy a Philadelphiában rendezett Franciaország–Irak mérkőzést a heves esőzés, az erős szél és a villámlás miatt több órára félbe kellett szakítani.

Az extrém hőség szintén komoly kihívást jelent. Az előrejelzések szerint a torna 16 helyszíne közül 14-ben a WBGT-érték (nedves gömbhőmérsékleti index), amely a hőmérsékletet, a páratartalmat, a napsugárzást és a szél hatását együttesen veszi figyelembe, meghaladta a 28 Celsius-fokot. Ez a szint már egészségügyi kockázatot jelenthet a sportolók számára. Az Egyesült Államokban ráadásul a hőség évente több halálesetért felelős, mint bármely más szélsőséges időjárási jelenség, ezért a hőhullámok nemcsak a pályán lévő játékosokra, hanem a torna valamennyi résztvevőjére fokozott veszélyt jelenthettek.

A repülőutak adják a kibocsátások döntő részét

A világbajnokság karbonlábnyomának mintegy 85 százaléka a légi közlekedéshez köthető. A három rendező ország és a 16 helyszín közötti nagy távolságok miatt a csapatoknak és a szurkolóknak is folyamatosan repülniük kellett.

Becslések szerint az idei labdarúgó-világbajnokság összesen mintegy 9 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami közel kétszerese az előző tornákénak, és csaknem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának. Kedvező ugyanakkor, hogy a mérkőzésekhez szükséges stadionok már rendelkezésre álltak, így az új építkezések nem növelték tovább a torna ökológiai lábnyomát.

A FIFA klímacéljait a szponzoráció is megkérdőjelezi

Mindeközben a FIFA többéves partnerséget kötött egy szaúd-arábiai olajvállalattal, az Aramco-val, amely a világ egyik legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátója, és 1965 óta a globális kibocsátások több mint 4 százalékáért felel. Összehasonlításképpen Oroszország is valamivel több mint 4 százalékáért felel a globális kibocsátásoknak évente.

Ez a környezetterhelő tendencia a következő világbajnokságok esetében sem látszik megtörni: 2030-ban a torna három kontinensen zajlik majd (igaz, a dél-amerikai helyszínek összesen három mérkőzést érintenek, a torna nagy része Spanyolország, Portugália és Marokkó területén zajlik), 2034-ben pedig Szaúd-Arábia lesz a rendezvény házigazdája. Az előbbinél a nagy távolságok miatti utazások és a világ legnagyobb futballstadionjának építése, az utóbbinál pedig a tervezett 11 új stadion és azok energiafelhasználása – beleértve a nézőtéri hűtést – okozhat jelentős környezeti terhelést.

A futball a fenntarthatóság szolgálatába is állhatna

Bár a világbajnokság környezeti terhelése jelentős, nemzetközi szinten már több fenntarthatósági kezdeményezés is elindult. Az ENSZ Football for the Goals programja és az UEFA 2040-es klímasemlegességi céljai egyaránt azt szolgálják, hogy a labdarúgás kisebb ökológiai lábnyommal működjön. Az UEFA karbonlábnyom-kalkulátort vezetett be, támogatja a stadionok korszerűsítését, és a #EveryTrickCounts kampánnyal a szurkolókat is környezettudatosabb életmódra ösztönzi.

„Sok szempontból a futball ugyanazokat a készségeket igényli, amelyekre a klímaválság kezeléséhez is szükségünk lesz:

• kitartást,
• alkalmazkodóképességet
• és egy valóban együttműködő, teljes csapatként működő megközelítést”

– fogalmazott Nigel Topping, a COP26 magas szintű klímaügyi nagykövete. A szakértők szerint a sport globális közössége jelentős szerepet játszhat a fenntarthatósági célok előmozdításában, ha azok a gyakorlatban is érvényesülnek.