• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

5 dolog, amit érdemes tudni az EKG-ról

Egészségmagazin 2019.07.25 Forrás: Kardioközpont
5 dolog, amit érdemes tudni az EKG-ról

Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

1.      A nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

2.      A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról. A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.

3.      A nyugalmi EKG nem ad támpontot a szívbillentyűk működéséhez

A nyugalmi EKG-nak vannak bizonyos korlátai, hiszen például az eredményből csak következtetni lehet a szív falvastagságára, a szívbillentyűk és a nagy erek működéséről pedig egyáltalán nem árulkodik az eredmény. Ugyancsak nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Erre való a terheléses EKG, amely olyan betegségeknél is nagyon fontos diagnosztikai eszköz, amelynek kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.

4.      A terheléses EKG fizikai aktivitás során ábrázolja a szív működését

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során, tehát megnövekedett oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Azt is meg lehet így figyelni, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál, ami lehet például fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. Itt sem szükséges túl speciális előkészület, mindössze kényelmes ruhába, cipőbe kell öltözni, és még az előzetes kikérdezés során tájékoztatni kell a kardiológust a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Szintén előzetesen kell meghatároznia a szakorvosnak, milyen terhelésnek tehető ki az adott páciens. A terhelés aspeciális szobakerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével változtatható.

5.      A terheléses EKG során is biztonságban van a páciens

Néhányan a panaszaik miatt attól tartanak, hogy nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, és rosszul lesznek. Őket meg szoktuk nyugtatni, hogy biztonságban vannak, hiszen a futópadnál alkalmazott heveder megóvja őket az esetleges eleséstől. Másrészt pedig, amennyiben esetleg rosszul éreznék magukat, mindent meg tudunk tenni a védelmükben – hangsúlyozza a kardiológus. A mérésnél elektródákat helyezünk el a mellkason, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre teszünk. Amikor beindul a terhelés, folyamatosan ellenőrizzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot, a vizsgálat végén pedig addig pihentetjük a pácienst, amíg pulzusszáma normalizálódik – és ezt a fázist is monitorozzuk természetesen. Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak. Ugyanakkor az is gyakori, hogy nyugalmi és a terheléses EKG csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink