Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak.
Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
1. A nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.
2. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról. A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
3. A nyugalmi EKG nem ad támpontot a szívbillentyűk működéséhez
A nyugalmi EKG-nak vannak bizonyos korlátai, hiszen például az eredményből csak következtetni lehet a szív falvastagságára, a szívbillentyűk és a nagy erek működéséről pedig egyáltalán nem árulkodik az eredmény. Ugyancsak nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Erre való a terheléses EKG, amely olyan betegségeknél is nagyon fontos diagnosztikai eszköz, amelynek kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
4. A terheléses EKG fizikai aktivitás során ábrázolja a szív működését
A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során, tehát megnövekedett oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Azt is meg lehet így figyelni, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál, ami lehet például fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. Itt sem szükséges túl speciális előkészület, mindössze kényelmes ruhába, cipőbe kell öltözni, és még az előzetes kikérdezés során tájékoztatni kell a kardiológust a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Szintén előzetesen kell meghatároznia a szakorvosnak, milyen terhelésnek tehető ki az adott páciens. A terhelés aspeciális szobakerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével változtatható.
5. A terheléses EKG során is biztonságban van a páciens
Néhányan a panaszaik miatt attól tartanak, hogy nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, és rosszul lesznek. Őket meg szoktuk nyugtatni, hogy biztonságban vannak, hiszen a futópadnál alkalmazott heveder megóvja őket az esetleges eleséstől. Másrészt pedig, amennyiben esetleg rosszul éreznék magukat, mindent meg tudunk tenni a védelmükben – hangsúlyozza a kardiológus. A mérésnél elektródákat helyezünk el a mellkason, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre teszünk. Amikor beindul a terhelés, folyamatosan ellenőrizzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot, a vizsgálat végén pedig addig pihentetjük a pácienst, amíg pulzusszáma normalizálódik – és ezt a fázist is monitorozzuk természetesen. Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak. Ugyanakkor az is gyakori, hogy nyugalmi és a terheléses EKG csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.