A bélflóra hatása az immun- és endokrin rendszerre

Sokan és sokféle módon igyekeztek felhívni már a figyelmet a jól működő bélrendszer szerepére, egészségünk megőrzésében. Az utóbbi évek széleskörű nemzetközi kutatásai eredményeképpen megismerhettük a mikrobiom fogalmát, melynek segítségével valódi válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan vezet a bélrendszer egyensúlyának felborulása a ma népbetegségnek – bélbetegségek, elhízás, pajzsmirigybetegség, diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek - számító kórképek megjelenéséhez. Erről szól prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosának írása.

A bélfóra olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi összetételű

Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.

A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben

A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat.

A bélflóra felborulásától a betegségek megjelenéséig

A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert" azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet.

A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak.

Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (un. IBS, Crohn betegség), elhízás, diabetesz, a pajzsmirigy autoimmun és a kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

A mikrobiom vizsgálata

A mikrobiom genomikai módszerekkel történő objektív vizsgálata segíthet azonosítani azokat a bélben lévő, immunreakciókat kiváltó faktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési stratégia megválasztásához, aminek markáns része az életmód átalakítása is. A speciális széklet genomikai teszt (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározza a sokszínűség változását, illetve azonosítani tudja bizonyos bélbaktériumok túlnövekedését. A diagnózis alapján javaslat tehető az életmód változtatásra, mellyel egészséges irányba terelhetők a kedvezőtlen változások.