A gyermekkori ételallergia egyre súlyosabb problémát jelent

Az ételallergiák egyre gyakoribbak minden korosztályban. Mint dr. Moric Krisztina az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere elmondta, a WAO (World Allergy Organization-Allergia Világszervezet) az idei allergia világhét kapcsán a gyermekkori ételallergiákra hívja fel a figyelmet.

Fókuszban a gyermekkori ételallergia

A World Allergy Organization 111 allergológiai és klinikai immunológiai társaságot felölelő nemzetközi ernyőszervezet. A WAO minden évben az allergia világhét keretében kiemel egy olyan betegségtémát, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozóknak és a laikusoknak. Ennek kapcsán számos ismeretterjesztő programot, médiaeseményt, nemzetközi webináriumot is szervez, valamint különböző csatornákon keresztül terjeszti az allergiákkal kapcsolatos oktatási információkat. Az idei évben a gyermekkori ételallergiák kerültek fókuszba – mondja dr. Moric Krisztina.

„Az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) definíciója szerint ételallergia egy olyan egészségkárosító hatás, amely egy adott élelmiszerrel való érintkezés során reprodukálhatóan fellépő specifikus immunválaszból ered. Tehát az immunrendszer túlzott reakciójáról van szó, amely az allergén összetevőt tartalmazó étellel való találkozáskor újra és újra beindítja a szervezet védekezési reakcióját.”

Ugyanakkor bizonyos esetekben gyakran megfigyelhetjük, hogy míg a nyers tej vagy joghurt fogyasztása tüneteket vált ki egy tejfehérje allergiás kisgyermeknél, addig a kekszként vagy süteményként elfogyasztott hőkezelt tej („sült tej”) nem okoz panaszokat. Ez biztató jelenség olyan szempontból, hogy ezen esetekben nagyobb eséllyel növi ki a későbbiekben – mutat rá a definíció hiányosságaira a szakember, aki hozzáteszi, hogy az ételallergia egyre jobb megismerésével, a betegség meghatározása és tipizálása is folyamatos átalakuláson megy keresztül az évek során.

Az orvos-beteg kapcsolat jelentősége

Az ételallergiák kezelésében óriási jelentősége van az orvos-beteg kapcsolatnak. Az ételallergiát a legtöbb esetben sajnos nem lehet véglegesen meggyógyítani, a terápia a panaszt okozó étel elhagyásából áll. A World Allergy Organization azonban hangsúlyozza, hogy az allergológus szakemberek segítségével és az ételallergiában jártas dietetikus támogatásával a betegek megtanulhatnak együttélni ételallergiájukkal, így jelentősen javítható életminőségük. Tudatosítani kell azonban, hogy az allergént tartalmazó étel elfogyasztását követően jelentkező tünetek az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és akár életveszélyesek is lehetnek. Az allergénnel való találkozáskor a felszabadult hisztamin tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön, valamint a szív-érrendszerben is.

„Az ételallergiás tünetek az élelmiszertől függően típusukban és súlyosságukban eltérőek lehetnek, és az életkor függvényében is változnak. Gyermekkorban leginkább bőrtünetekkel (csalánkiütés, ekcéma) találkozunk, de kisgyermekeknél rendszeresek a légzőszervi tünetek (köhögés, nátha, orrfolyás, tüsszögés) és a hányás is. A kardiovaszkuláris tünetek (szapora szívverés, szédülés, ájulás) azonban csak az életkor előrehaladtával válnak egyre gyakoribbá.”

Dr. Moric Krisztina arra is felhívja a figyelmet, hogy súlyos esetben az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, anafilaxia is kialakulhat, ami akár halált is okozhat. Az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg. Rendkívül fontos tehát, hogy az allergiában jártas orvos helyes diagnózist állítson fel, valamint az ételallergia tüneteit (köztük az anafilaxiát) mindenki felismerje, és szükség esetén azonnal és megfelelően reagáljon.