A helytelen fogápolás növeli a szívinfarktus kockázatát

Hazánkban évente megközelítőleg ötvenezren halnak meg elhízás, magasvérnyomás, dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint előidézte szívinfarktusban. A legújabb kutatási eredmények azt igazolják, hogy a már ismert rizikófaktorok mellett az ápolatlan fogazat is nagy mértékben növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Szívinfarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög - magyarázza dr. Marton Anna kardiológus, az orvostkeresek.hu szakértője.  Érelmeszesedést okozhat a mozgáshiányos életmód, a túl zsíros és cukrozott ételek fogyasztása, a dohányzás és brit kutatók vizsgálatai alapján a fogápolás elhanyagolása is.

Plakkok, fogkő és baktériumok
A rendszeres fogápolás nem csak a fogszuvasodás megelőzésének szempontjából fontos. Az ételek fogyasztását követően lepedék jelenik meg a fogakon, mely megfelelő fogmosás hiányában a nyálban található ásványi anyagokkal keveredve fogkő kialakulását eredményezi. Az emberi szájban több száz féle baktérium található, és a fogmosás elhanyagolása elősegíti e kórokozók elszaporodását. A fogkő kitűnő helyet biztosít a baktériumok számára, melyek idővel különböző gyulladásokat, a fogíny megbetegedéseit eredményezik.

A baktériumok fogápolás hiányában fogkő kialakulása nélkül is problémát okozhatnak.-hívja fel a figyelmet dr. Benkő Krisztina fogszakorvos. A fogak és az íny találkozásának vonalában felhalmozódó lerakódás, vagy másnéven plakk ugyanis már önmagában is számos baktérium számára biztosít férőhelyet. Plakk képződésre különösen hajlamosak a cukorbetegek, vérképzőszervi betegségben szenvedők, anyagcsere-betegséggel élők, akiknek legyengült az immunrendszerük, a várandós nők, dohányzók, rendszeresen stressznek kitett személyek és a szájápolást elhanyagolók.

A lepedékektől a szívinfarktusig
Normális esetben a szánkban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogazat elhanyagolása, s az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint a véráramba kerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben. A véralvadás folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet.

Az új-zélandi Otago Dunedin Egyetem kutatócsoportjának kutatási eredményi szerint a szájból származó baktériumok ezzel együtt érelmeszesedést is képesek kiváltani. A szívbetegségre hajlamos egyénekben megemelkedik a CRP nevű gyulladásos fehérje szintje. A gyulladás pedig az érelmeszesedés kialakulásnak folyamatában bizonyítottan jelentős szerepet játszik, ugyanis az érfalban lejátszódó gyulladásos folyamatok fokozatosan szűkítik az ereket.

Egy másik vizsgálat során olasz és brit kutatók enyhe fogágybetegségtől szenvedő 35 résztvevő nyaki artériáit hasonlították össze. A 46 éves átlagéletkorú pácienseknél a vizsgálatokat a fogágybetegség kezelése előtt és után is elvégezték. A kezelés után egy évvel nem csak a szájüregi baktériumok mennyisége, de ezzel együtt a gyulladás és az érelmeszesedéssel kapcsolatos érfalvastagodás is jelentősen csökkent.

Egyéb súlyos következmények
A cukorbetegség gyakori vele járója a fogak állapotának romlása, így a betegek esetében fokozott figyelemmel kell kísérnünk a szájüreg állapotának rendszeres ellenőrzését. Az elhanyagolt fogak, az ínygyulladás ugyanis megnehezítheti a betegség kontrollálását, a vércukor szint megfelelő beállítását.
A súlyos ínybetegségek növelhetik a koraszülés, illetve az alacsony súlyú magzat világra hozatalának kockázatát. Kutatási adatok szerint a szájban lévő baktériumok ugyanis olyan méreganyagokat bocsátanak ki, melyek az anya véráramán keresztül a méhlepénybe jutva befolyásolják a magzat fejlődését. Ezzel egy időben pedig a fertőzés hozzájárul a szülés idő előtti megindulásához is.

A helyes fogápolás lépései
Fogmosás minden étkezést követően ajánlott, de legalább naponta kétszer, hiszen így biztosíthatjuk az ételmaradékok és lepedékek eltávolítását, és meggátolhatjuk a fogakat és fogágyat károsító baktériumok elszaporodását.

Első lépésként a fog és az íny találkozásához illesztett fogkefével körkörös mozdulatokkal, kívül-belül megmossuk az összes fogat, majd a rágófelszíneket dörzsöljük meg alaposan. Az alapos fogmosás 3-5 percig tart. Ez idő alatt minden fog mindegyik elérhető felszínét alapossan mossuk át. Az ínnyel határos felületeken a fog és az íny határához a fogkefét 45 fokban illesztve, körkörös mozgással kívül és belül egyaránt. Fogmosás végén fontos a nyelvhát óvatos tisztítását is elvégezni. Ne feledkezzünk meg a fogselyem használatáról sem, melynek célja, eltávolítani a fogak közül az ételmaradékokat és lepedéket, amit fogkefével már nem érhetünk el.