A kardiomozgás a gyerekeket is védi

Egyre riasztóbb méreteket ölt a gyerekek körében is terjedő mozgásszegénység és elhízás, valamint az ezek talaján kialakuló betegségek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Dr. Babai László, az Oxygen Medical életmód orvosa a megfelelő életmódról és kardiomozgás jelentőségéről beszélt.

Már óvodáskortól megfigyelhető, hogy a gyerekek egyre kevesebbet játszanak, mozognak, sportolnak aktívan. A szülők és a pedagógusok felelőssége hatalmas e téren, hiszen akár az egész életet befolyásolhatják a gyermekkorban kialakult szokások, a fizikai állapot és az esetleges betegségek.

Nemrégiben egy átfogó kutatást is végeztek a témában, az European Youth Heart Study 4 ország 4500 iskolását mérte fel, a 9 és a 15 éves korosztályban. A cél az volt, hogy megállapítsák, milyen fajta mozgással, edzettséggel küzdhetők le a későbbi szív- és érrendszeri betegségekhez vezető rizikófaktorok. Ezek a magas vérnyomás, a magas triglicerid szint és koleszterinszint, az inzulin-rezisztencia, és bőrredők száma.

Az értékelés fő szempontja a testsúlyhoz viszonyított, időegység alatti maximális oxigénfelvevő képesség – ez utal az edzettségi szintre. A szervezet oxigénfelvevő kapacitásának optimális - már egészségvédő hatással bíró - értéke 9 éves lányoknál egy perc alatt 37.4 ml oxigén testtömeg-kilogrammonként. 15 éves lányoknál ez az érték 33.0 ml percenként és testtömeg-kilogrammonként. A fiúk optimális értékei 9 évesen: 43.6, illetve 15 évesen: 46.0 ml/perc/kg. A kutatás további következtetése, hogy a kardiomozgás már a gyerekeknél is egyértelműen csökkenti a későbbi kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorait, ezért nagyon fontos lenne rendszeresen művelni – hangsúlyozza dr. Babai László.

Mikor és mit sportoljon a gyerek?
Az előzőekből is kiderül, hogy a kardiomozgást feltétlenül be kell építeni a gyerekek napi programjába, legalább 60 percen keresztül. Vagyis olyan lihegtető, pulzust emelő mozgást kellene végezni naponta egy óráig, amely során meg is izzad a gyerek.
Óvodáskorban ennek feltétlenül játékosnak kell lennie, hiszen ilyenkor a legfontosabb cél, hogy az aktivitás mindennap jelen legyen a gyerek életében. Később, kisiskolásoknál nagyon hasznosak azok a mozgásformák, amelyek egyenletesen terhelik, erősítik a törzsizmokat, mint például a torna, az úszás. Nagyjából 9 éves kortól kerülhetnek előtérbe az ügyességi és csapatjátékok.

Előbbiek hatására javul az egyensúly és koordinációs készség, javul az önfegyelem, a kitartás. A csapatsportok pedig az együttműködés megtanulásának hatékony formái. Ebben az életkorban ajánlatos megpróbálkozni a komolyabb erőnlétet igénylő vagy specifikusabb sportágakkal, mint az atlétika vagy a küzdősportok. Természetesen minden választásnál figyelembe kell venni a gyerek adottságait és lelki alkatát is.

- A szülőknek azt is tudniuk kell, hogy a gyerek meglévő alapbetegsége kizárhat bizonyos sportokat. Gerincdeformitás esetén például a gyógytorna mellett leginkább az úszás és a lovaglás jöhet szóba, és kerülendők a féloldalas sportok, mint a tenisz vagy a kosárlabda. Asztmásoknak nem ajánlottak a sok futást igénylő sportágak, és a kültéri sportokat is érdemes megfontolni magas pollenkoncentráció esetén. Szintén optimális lehet azonban az úszás, ahogyan azt például Cseh László példája mutatja. Egyébként is erősen motiváló, ha a gyerekek elé ilyen nagyszerű példaképeket állítunk – mondja dr. Babai László.