• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tudományos ülésen emlékeztek meg tegnap a nyolcvan éve alapított Országos Közegészségügyi Intézetről.

Az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. Törvény elfogadását követően a Rockefeller Alapítvány segítségével az intézmény 1927. június 1-jén kezdte meg működését. A törvény az OKI feladatkörét így határozta meg: „Az Intézet feladata a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésében." Az intézet a tudomány és a gyakorlat közötti kapocsként létesült, ahol az orvostudomány elméleti ismereteit az élet által felvetett gyakorlati kérdésekhez igazítják. Ennek érdekében indították meg a tisztiorvos képzést, a védőnő- és községi ápolónőképzést, sőt a községi orvosok továbbképzését.

Az Intézet a vizek, az élelmiszerek kémiai és bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott. Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása. Létrehozták a korszerű járványügyi megfigyelő szolgálatot. Az OKI vezette be a forgalomba kerülő gyógyszerek és szerobakteriológiai készítmények engedélyezésének, törzskönyvezésének, ellenőrzésének rendszerét. Biztosította a különböző oltóanyagok (elsősorban a hastifusz, a kiütéses tifusz, a BCG és a difteria vakcinák) termelését és megszervezték a védőoltások széleskörű bevezetését.

Az OKI irányította a két világháború közti időszakban a népegészségügy körébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, az anya- és csecsemővédelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a tüdő- és nemibetegségek elleni küzdelmet. Az OKI-ban felhalmozott tapasztalatokra alapozva kezdték el működésüket az 1949-1957. között létrehozott új higiénés országos intézetek, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, és az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet.

Az 1980-as években az idült nem fertőző megbetegedések váltak uralkodóvá, így megnövekedett az igény egy olyan szervezet iránt, amely egyenlő súllyal és egységesen látja el a közegészségügyi-járványügyi szolgálatot, az egészségvédelmet és az egészségmegőrzést, valamint a gyógyító-ellátás szakfelügyeletét. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény állította fel az orvosi prevenció fő területeinek egységes, integrált irányítását, alakította ki a központi és területi intézmény-hálózatnak szervezeti egységét.