A májátültetés helyzete Magyarországon

A májátültetés sebészi technikája, valamint igen nagy hozzáértést igénylő gyógyszeres utókezelése is ugrásszerű fejlődésen ment át az elmúlt húsz évben. Ennek köszönhetően a beavatkozás túlélése drámaian javult, és napjainkban már Magyarországon is a rendelkezésre álló donormájak alacsony száma jelenti az akadályát annak, hogy a rászorulók még nagyobb arányban juthassanak életmentő szervhez - írja cikkében a Semmelweis Figyelő. 

A világon első májtranszplantációs műtétet 1963-ban végezték az Egyesült Államokban. A Starzl professzor által vezetett négyéves kísérleti programba bevont valamennyi páciens életét vesztette. Azóta a technika sokat fejlődött, az elmúlt 15 évben csak Magyarországon több mint 400 ilyen beavatkozást hajtottak végre, és a betegek több mint 90%-a életben volt az átültetést követő első év végén. Ez az ugrásszerű fejlődés magával hozta a donorszervek iránti egyre nagyobb igényt, olyannyira, hogy mára a krónikus szervhiány a hazai májátültetési program további fejlődésének egyik legjelentősebb korlátozó tényezője lett.

Kinek van szüksége májátültetésre?
Bár számos krónikus májbetegség kezelhető gyógyszeresen, de előrehaladott stádiumban a máj működése olyan mértékű zavart szenvedhet, hogy csak az új szerv beültetése jelent megoldást. Az előrehaladott B- és C-típusú vírusos hepatitis, illetve bizonyos anyagcsere- és autoimmun betegségek esetén a transzplantáció életmentő beavatkozás lehet. A hazai viszonyok között közismerten gyakori alkoholos májbetegség esetén azonban csak akkor jön szóba az átültetés, ha a beültetést megelőzően a páciens legalább egy éven át orvos által igazoltan nem fogyaszt alkoholt. Az idült májbetegségek mellett heveny májelégtelenség is indokolhat sürgős májátültetést. Ennek oka lehet gombamérgezés, egyes májtoxikus gyógyszerek hatására kialakult májelégtelenség, de sok esetben a kiváltó ok ismeretlen marad.

A hazai helyzet
Magyarországon 1995-ben végezték az első sikeres májátültetést (majd további 9-et még abban az évben), és az utóbbi 8 évben már átlagosan 42 ilyen beavatkozás történt hazánkban. Az igény azonban egyre növekszik, hiszen Magyarországon évente több ezren vesztik életüket májelégtelenség miatt, akik közül 60-70 beteg szerepel a májtranszplantációs várólistán. A rendelkezésre álló donorszervek elégtelen száma miatt pedig évente 15-20 beteg hal meg az életmentő szervre várva.

A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának kutatócsoportja áttekintette a májátültetés hazai helyzetét a 2003. és 2008. közötti időszakban, és megállapításaikat az Orvosi Hetilap hasábjain tették közzé. Amint a cikk első szerzője, Dr. Nemes Balázs elmondta, a szinte exponenciálisan növekvő májátültetési igény és a beültethető donormájak elérhetősége közötti szakadék az egész világon, így hazánkban is egyre mélyülő tendenciát mutat, ezért elsődleges feladat lenne a beültethető donorszervek mennyiségének növelése.

Nehezen, de növelhető a beültethető szervek száma
A lehetséges megoldások között szerepel az élő donoros májátültetés, a beültetésre váró máj kettéválasztása és két betegbe való egyidejű beültetése, illetve a dominótranszplantáció, amikor két befogadó egymásnak adja a szerveit. Ezen, bevettnek mondható módszerek mellett egy további lehetőség az alkalmasság kiterjesztése nagyobb kockázatú, korábban alkalmatlannak nyilvánított donorokra, az úgynevezett marginális májdonorokra, írta a Nemes vezette kutatócsoport.

A vizsgált időszak alatt jelentett 243 beültetésre alkalmas donormáj közül 40 származott marginális, 203 nem marginális donorból. Az adatok elemzése alapján azt találták, hogy a marginális, illetve nem marginális csoportok között nem volt különbség a betegek vagy a beültetett szervek túlélésében, a transzplantált máj működésében és az általános szövődmények gyakoriságában sem, ugyanakkor a hepatitis C korai kiújulása gyakoribb volt a marginális donormájak beültetése esetén, ezért ilyen pácienseknél a marginális donorból származó máj beültetése kerülendő.

Ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy érdemes lenne megfontolni a szervadományozás felső határának kitolását is, hiszen Magyarországon a 65 év feletti donorokat eleve kizárják, miközben olasz sebészek leírtak már 80 év feletti donorból származó szerv esetében is sikeres májátültetést. „Az ideális természetesen az volna, ha minden beteg optimális, azaz egészséges, fiatal donorból származó májat kaphatna, abban azonban teljes az egyetértés, hogy a legrosszabb eset az, ha egy végstádiumú májbeteg nem jut időben új májhoz" – összegzett a munkacsoport a tanulmányban.