• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A mozgás a 60 év feletti nőket is védi a szívbetegségektől

Egészségmagazin 2020.01.26 Forrás: Kardioközpont
A mozgás a 60 év feletti nőket is védi a szívbetegségektől

Az idős nők ha napi egy órával csökkentik a pihenéssel töltött időt, az 26 %-kal csökkenti a szívbetegségek kockázatát.

Eddig sem volt titok, hogy a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége összefügg, egy új tanulmányban azonban kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszáltak ebből a szempontból. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Kevesebb ülés, több mozgás

Az elmúlt időszakban két fontos tanulmány is született az idősebb nők szív-érrendszeri egészsége és a mozgás kapcsolatáról. A Circulation című szaklap átlagosan 79 éves nőkről szóló kutatást tett közzé, amelyben azt állapították meg, hogy és 12 %-kal az általános értelemben vett szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Azt is meg kell jegyezni, hogy az aktivitást nem kellett egy órába sűríteni, el lehetett osztani a nap során is.

Nagyon érdekes része a kutatásnak, hogy a megkérdezettek hajlamosak jóval alábecsülni a pihenéssel töltött idejük mértékét. E tekintetben nagy segítséget jelentettek az okoseszközök, amelyek kiválóan alkalmasak önmonitorozásra – ismerteti Vernes doktornő. – Fontos látni, hogy ez volt az első olyan tanulmány, amelyben az ülő életmód, amit nevezhetünk pihenésnek is, önálló rizikófaktorként jelent meg az idős nőknél is.

A másik fontos kutatásban azt állapították meg, hogy azoknál a 79 éves átlagéletkorú nőknél, akik olyan könnyű mozgásokat végeztek, mint sétálás vagy kertészkedés, 42 %-kal csökkent a szívinfarktus és a koszorúér elzáródás rizikója a kevésbé aktív nőkhöz képest. A JAMA című szaklapban megjelent publikáció szerint ez a tevékenység heti 75 perc intenzívebb vagy 150 perc közepesen intenzív mozgást foglalt magában. Optimális esetben az idős hölgyek naponta mozogtak, könnyű, biztonságos formában.

Hogyan védi a szív-érrendszert az életmód?

Rugalmasabbá teszi az ereket

Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, ami miatt megnő a perifériás ellenállás, ez pedig vérnyomás-emelkedéssel jár együtt. Vagyis éveink számával nő a magasvérnyomás betegség és az ennek talaján kialakuló infarktus, stroke esélye is. A testedzés azonban növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, és segít a vérnyomás normalizálásában.

Növeli a „jó koleszterin” és csökkenti a „rossz koleszterin” szintjét

40-50 év felett általában nő a triglicerid és az LDL ("káros") koleszterinszint, de nem változik a HDL ("jó") koleszterin mennyisége. Rendszeres mozgás hatására azonban épp ellenkező változások következnek be a koleszterinszintek tekintetében, vagyis a triglicerid és LDL szintje csökken, az HDL-é nő.

Javítja a szív teljesítményét

A szív nagysága nő, teljesítménye pedig romlik az életkorral, ami sokszor akár észlelhető tünetekkel is járhat, mint kifulladás, „rendetlenkedő” szívverés, szédülés, gyengeségérzet. Közismert, hogy testedzés hatására javul a szív funkciója is, csökken a nyugalmi pulzus, javul a fizikai terhelésre bekövetkező pulzusemelkedés.

A kardiológiai kezelés fontos eleme az életmód orvoslás

A megfelelően kiválasztott és szakértők segítségével felépített fizikai aktivitás, amelyet az egészségi állapothoz, célokhoz, lehetőségekhez szabunk, valóságos „csodaszer” a kardiológiai kezelések részeként is – hangsúlyozza az életmód orvos, sportorvos. – Elismert kutatási eredmények igazolják, hogy a rendszeres mozgás – és természetesen a mellé csatlakozó étrend és mentális-pszichés fittség – számos betegség rizikóját csökkenti, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást. Ilyenek többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és egyes daganatfajták. Ezen kívül a mozgás csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, a szorongást és más hangulatzavart, segít a fogyásban, illetve a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, és a csoportban végzett mozgásnak komoly hatása van a szociális funkciókra is.

Kapcsolódó hírek