A mozgás megfelezheti a szívinfarktus kockázatát

A mozgás drasztikusan csökkenti a szívinfarktus kockázatát, bár nem mindegy, milyen kitartóan és milyen intenzitással mozgunk. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa egy új kutatás hátteréről és a szakértő irányítás szerepéről beszélt.

A szívünknek és a légzőrendszerünknek is fittnek kell lennie
A fizikai aktivitás hosszútávon akár felére is csökkentheti a szívinfarktus kockázatát – állítja egy új kutatás, amely a European Heart Journal című szaklapban jelent meg.

Az eredmények megértéséhez ismerni kell a kardiorespiratorikus fittség fogalmát. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy a test oxigént szállítson mozgás közben az izmokba, és egyaránt feltételezi a szív, a tüdő és a keringés hatékony működését. Ha megfelelő ez a bizonyos szív- és légzőrendszeri állóképesség, az jelentős szerepet játszik többek közt a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében és a cukorbetegséggel összefüggő halálozás kivédésében.

Norvég kutatók most alaposabban megvizsgálták a kardiorespiratorikus fittség előnyeit és pontosabban próbálták meghatározni a fizikai aktivitás mibenlétét is. A Norwegian University of Science and Technology szakértői végső soron arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb fittségi szint megfelezheti a szívinfarktus kockázatát, az alacsony aktivitás viszont fokozza azt.

Mi is az összefüggés?
A norvég kutatók 4500 személy adatait elemezték, akik 9 éven keresztül részt vettek a HUNT3 nevű egészségfelmérésen. Egyetlen résztvevőnek sem volt korábban szív-érrendszeri-, vagy tüdőbetegsége, magas vérnyomása vagy daganatos betegsége. A személyek fele nő volt, és 80 százalékuk az alacsony kockázati csoportban szerepelt a következő 10 évben bekövetkező szív-érrendszeri betegségek szempontjából. A szakemberek a maximális oxigénfelvevő képesség mérésével határozták meg a kardiorespiratorikus fittség mértékét. A 9 év utánkövetés alatt közülük 147 személynek volt szívinfarktusa vagy anginája – mindkét betegség a koszorúerek szűkülete miatt.

Az összefüggések egyértelműek: az egészségesnek mondható személyek közt is megfigyelhető, hogy a legfittebb 25 %-nak megfeleződik az esélye a szívinfarktusra, a legkevésbé fitt 25 %-hoz képest. Ráadásul a kardiorespiratorikus fittség legkisebb mértékű fejlődése is számottevően csökkentette az infarktus és az angina pectoris előfordulásának rizikóját.

Nem csak megelőz, de gyógyít is
A norvég kutatók azt is hangsúlyozták, hogy már néhány hónapnyi, intenzív tréning is képes csökkenteni a szív-érrendszeri kockázatokat. Vagyis a tréning az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzésben.

- Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások, plakkok alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez, például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz vezet – hangsúlyozza dr. Vernes Réka. - Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért. Az életmód orvoslás éppen arra hivatott, hogy irányt mutasson a megváltoztatható rizikófaktorok kiküszöbölésére. A személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stressz kezelési programok további fontos sajátossága, hogy a már kialakult betegségek, így a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el általuk – biztonságosan és tartósan.