• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mi alapján válasszunk orvost?

Lapszemle 2019.02.05 Forrás: wmn.hu
Mi alapján válasszunk orvost?

Hogyan tudunk körültekintően orvost választani, ha jogunk van hozzá, kapaszkodónk viszont alig.

Nem egyszerű döntés rábízni magunkat vagy a szeretteinket egy orvosra, elfogadni egy szakvéleményt, választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül. Honnan tudhatja az ember laikusként, hogy melyik doktor és melyik kórház lesz számára megfelelő? Erről írt a wmn.hu orvos szerzője, dr. Máté-Horváth Nóra.

Jelenleg Magyarországon az intézményeknek úgynevezett területi ellátási kötelezettségük van, azaz lakcímünk alapján mindannyian tartozunk valamelyik egészségügyi ellátóhoz, de bizonyos esetekben, főleg műtétet igénylő kérdésekben a gyakorlat az, hogy a területileg illetékes kórház felkeresése helyett saját magunk választunk orvost.

Az ezzel kapcsolatos jogszabályi háttér viszonylag megengedő, ha az orvost foglalkoztató intézmény anyagi keretébe belefér egy területen kívüli, de az adott orvoshoz ragaszkodó beteg. Nagy viszont a bizonytalanság abban, hogy ha már magunk keresünk orvost, kihez is forduljunk a problémánkkal, főleg, ha nem ismerünk senkit az egészségügy misztikus világán belül.

Nem elvárható senkitől, hogy egészségügyi képzettség nélkül rálásson a releváns szakmai kérdésekre. Ami egy egészségügyben nem jártas ember számára kézzelfogható és valós értéket képvisel, az legtöbbször a kezelés „látható” eredménye (például egy műtéti heg), illetve a „megtapasztalt” eredmény, azaz a szubjektíven észlelt életminőség-javulás az orvosi ellátás után. Szintén fontos, ha nem is központi kérdés az orvos kedvessége, betegközpontú szemlélete, megbízhatósága. Ezek – bár szubjektív tényezők – nagyban oldják abból adódó szorongásunkat, hogy bekerülünk az egészségügy ismeretlen világába.

A probléma ott kezdődik, hogy a fenti három pillér („látható” és „megtapasztalt” eredmény, illetve az orvos hozzáállása a beteghez) egyrészt szubjektív, másrészt kihagy nagyon fontos szempontokat, amelyek alapján az egészségügyi ellátás szakmai minőségét meg lehetne ítélni.

Egyszerűbben: a bőrmetszés hegének szépsége semmiféle összefüggésben nincs a műtét szakmaiságával és alaposságával. Az orvos kedvessége, bár nagyon fontos lenne napjaink egészségügyében, és jelentősége egyre felértékelődik, önmagában ugyan szimpátiát kelt, de nem biztos, hogy azonos a szakmai hozzáértésével.

Minden betegséget bizonytalanság és félelem leng körül, akár a területileg kijelölt kezelőintézményhez fordulunk, akár a saját kezünkbe igyekszünk venni az irányítást. Ezen a bizonytalanságon és bizalmatlanságon viszont lehetne csökkenteni, ha lennének tényszerű, átlátható információink bármely egészségügyi ellátóról, legyen az lakcímünk szerinti, vagy éppenséggel általunk választott.

Az egészségügyi ellátásnak mint szolgáltatásnak is meg lehet határozni olyan mérőszámait, amiket figyelve és mérlegelve pontosabb képet kapunk a minőségéről. A teljes cikk itt olvasható