A PCO szindróma

A betegség alapja egy anatómiai eltérés: a petefészkek felszíne megvastagodik, rajtuk fehér színű, vastag kéreg képződik. A peteérés ugyan létrejön, azonban tüszőrepedésre már nem kerül sor e vastag kéreg miatt. Ennek következtében alakulnak ki a petefészkekben a kis ciszták, melyek korábbi megérett, de meg nem repedt tüszők maradványai.

A betegek egyik része meddőségi panaszokkal keresi fel a nőgyógyászt, hiszen tüszőrepedés hiányában a teherbe esés kizárt. Másik részük vérzészavar miatt jelentkezik, mert csak ritkán, néha csak 4-6 havonta jelentkező menstruációja van. Magyarázata egyszerű: sárgatest-hormon hiányában a méh-nyálkahártya nem képes átalakulni, így hiába csökken havonta az oestrogén-szint, az át nem alakult nyálkahártya képtelen a lelökődésre. A fentiek megértésére szükségünk van a női hormonális ciklus alaposabb megismerésére, melyet az agyalapi-mirigy két hormonja vezérel. Az egyik az FSH (follikulust stimuláló hormon ), a másik az LH (luteinizáló hormon). A menstruáció után a ciklus első felében a növekvő FSH-szint hatására fokozódik a östrogén nevű női hormon termelése, és megérik a petefészkekben egy tüsző. Középidőben emelkedik a másik agyalapi-mirigy hormonszintje- LH, melynek hatására bekövetkezik a tüszőrepedés. Ennek a helyén alakul ki a sárgatest, amely a progeszteront termeli. A progeszteron hatására átalakul a méh nyálkahártya. Ha nem következik be megtermékenyülés, akkor csökken az östrogén termelődése, elsorvad a sárgatest, és jelentkezik a menstruáció.

A PCO-diagnózis felállításához két vizsgálat visz közelebb: az ultrahang- és hormonvizsgálatok. Hüvelyi ultrahang vizsgálattal a számos apró ciszta jól látható a petefészkekben. A diagnózis ilyenkor szinte biztos.

A betegség kezelése többféle lehet. Első lépésként gyógyszeres kezelés kísérelendő meg. Olyan gyógyszert adunk, amely több tüsző növekedését segíti elő, majd egy másik gyógyszerrel próbáljuk elősegíteni a tüszőrepedéseket. Amennyiben a gyógyszeres kezelés eredménytelen, akkor műtéti megoldásra kerül sor. Néhány évtizeddel ezelőtt még hasmetszésből végeztük a petefészkek ékrezekcióját. Ilyenkor mindkét petefészkekből ék alakú részt vágtunk ki, és a sebfelszín lehetővé tette a tüszőrepedést. A műtét után azonban gyakran jelentkeztek összenövések, amelyek a petevezetők átjárhatóságát is akadályozhatták.

Másfél évtizede rendelkezésünkre áll a laparascópiás (hastükrözéses ) módszer. Ilyenkor egy pontszerű égetővel 10-20 kis lyukat nyitunk a petefészkek felszínén. Ezek begyógyulása több hónapig tart. Ezen idő alatt a megérő petesejt a lyukakon át a felszínre kerül, és bejut a petevezetőbe és létrejöhet a megtermékenyülés. Az évek során többször is végezhető ilyen műtét és így akár több sikeres terhesség létrehozása is.