A porckopásos betegségek korai prevenciójáról

Tömegesen fordulnak elő a tartáshibák a tanulók közt, a mozgásszegény, ülő életmód nagy mértékben veszélyezteti a gyermekek egészséges fejlődését. A manapság már fiatalkorban is általánosnak nevezhető mozgáshiányos életmód akadályozza a helyes testtartás automatizálódását, és ezzel elősegíti a felnőttkori porckopásos betegségek kialakulását – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Munkavédelmi Főosztály EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja által rendezett online konferencián.

Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) kétéves kampányt indított a munkaképtelenség, a betegszabadság és az idő előtti nyugdíjba vonulás leggyakoribb okai közé tartozó mozgásszervi betegségek ellen. A kampány keretében 2021. április 28-án az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja szervezésében „Mozgásszervi megbetegedések a munkahelyen – típusproblémák, megelőzés, terápia. Gyakorlati lehetőségek, helyes gyakorlatok” címmel online konferenciát szerveztek, amelyen a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének fontosságát hangsúlyozták.

Dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója, reumatológia és fizioterápia szakorvos hangsúlyozta: „A felnőttkori mozgásszervi betegségek visszaszorítása érdekében már gyerekkorban el kell kezdeni a felvilágosítást és a megelőző munkát. A gerinc megerősítésével, az úgymond »gazdaságos működést« biztosító, azaz a biomechanikailag helyes testtartás kialakításával már az óvodában foglalkozni kell. A működés akkor gazdaságos, ha a gerinc görbületei megfelelőek, mivel ilyen helyzetben az izmoknak és a szalagoknak minimális erőt kell kifejteniük. Ha már gyermekkorban naponta eleget mozgunk és hozzászokunk a helyes testtartáshoz, akkor a gerinc degeneratív betegségeihez vezető folyamat elindulását megelőzhetjük, késleltethetjük.”

Össztársadalmi, tömegeket érintő problémáról van szó. A mozgásszegény életmód hatása a gyermekek és fiatalok körében rendkívül elterjedtté tette a tartáshibákat, már óvodáskorban 62%-ban fordulnak elő, és az iskolai évek alatt csak tovább romlik a helyzet. Az általános iskolai tanulók 88 százalékánál találtak valamilyen tartáshibát vagy egyéb ortopédiai rendellenességet egy 1999-es felmérésben.

Az ember testtartása automatizmus, ami gyermekkorban alakul ki, ezért arra kell törekedni, hogy már a korai életszakaszban helyes automatizmus alakuljon ki, az fenn is maradjon, és időben korrigálják, ha szükség van rá. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság évtizedek óta indít prevenciós programokat azzal a céllal, hogy a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat megismertesse a speciális tartásjavító tornával. Ezeket éveken át, rendszeresen kell végezni iskolás és óvodás korban, hogy automatizálódhasson és fennmaradhasson a biomechanikailag helyes testtartás, amely fontos szerepet játszik a gerinc későbbi porckopásos megbetegedéseinek megelőzésében.

„Éppen úgy, ahogy a fogmosással sem lehet idővel felhagyni, az izmainkat is rendszeresen foglalkoztatni kell, különben gyorsan sorvadásnak indulnak. Nem csupán a törzsizomzatot kell megdolgoztatni, hanem a többi, akár az egészen apró izmokat is, mivel azok is fontos szerepet töltenek be. Van olyan izmunk, ami akár egy nap torna kihagyása után zsugorodásnak indul. Ezeket a kis izmokat a szokásos tornagyakorlatok nem érik el, ezért speciális gyakorlatokra van szükség.”

A Covid járvánnyal összefüggő mellékhatás a még kevesebb mozgás és ennek következtében a gyarapodó túlsúly.

A testtartás dinamikus egyensúlyi állapot, amelyet a testtartásért felelős izmok állandó, szemmel alig látható, sokirányú tevékenysége tart fenn. Ez összefüggő láncolatot alkot, ha bárhol probléma alakul ki, az az egész testet érinti, jól ismert példa erre a lúdtalp. Az ülő életmód azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmainkat keveset és helytelenül használjuk, emiatt egyes izmaink zsugorodnak, más izmaink gyengülnek. Így felborul a testtartásért felelős izmok egyensúlya, ami a gerinc túlterhelésével együtt porckopásos gerincbetegségek kialakulásához vezethet.

A tartásjavító hazai program egész Európában példamutató, az EU jó gyakorlatként hivatkozik rá. A gyógytornászok, fizioterapeuták bevonásával készült mozgásanyag bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelési kerettantervekbe, a testnevelők és gyógytestnevelők képesítési követelményei közé, valamint a Népegészségügyi Program célkitűzései és akciói közé is. A prevenciós program másik célkitűzése, a mindennapi testnevelés 2010-ben lett a kormányprogram része, 2011-ben írta elő a köznevelési törvény kötelezően, és négy tanéves fokozatos bevezetést követően 2015 szeptembere óta részesül benne minden tanuló.

Dr. Somhegyi Annamária elmondta, hogy országos programjuk keretében több mint 7700 testneveléssel foglalkozó pedagógus ismerte meg a speciális tartáskorrekciós tornát: „Bízunk benne, hogy a visszaállított tanfelügyeleti rendszer elősegíti, hogy a megújult Nemzeti Alaptantervben és a testnevelési kerettantervben még a korábbiaknál is hangsúlyosabban szereplő speciális tartásjavítást valóban minden tanulóval végezzék. Optimizmusra ad okot, hogy a testnevelők szakmai minősítése során a mindennapi testnevelés iránti orvosi elvárások, köztük a helyesen végzett tartáskorrekció is a szempontok közé kerültek.”

Hazánkban 2012 óta minden köznevelési intézmény számára kötelező feladat a teljes körű intézményi/iskolai egészségfejlesztés (TIE). A TIE az egészség megőrzését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő intézményi/iskolai tennivalók összefoglaló neve. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a pedagógusok részére négy egészségfejlesztési alaptevékenység végzését jelenti a köznevelési intézmény mindennapi életében, ezek az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, a lelki egészség elősegítése megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával, valamint az egészségismeretek átadása.

A konferencián elhangzott az is, hogy a TIE megvalósításának hatékonyságán még javítani kell. A lelki egészséget elősegítő pedagógiai módszerek általánossá válása még nem jellemző a tantestületekben, és a mindennapos testnevelést (ezen belül a tartásjavító tornát is) jobban meg kell szerettetni a gyerekekkel, valamint jobban be kell vonni a szülőket és javítani kell az egészségismeretek átadásán is, hiszen ezt a részfeladatot az iskolák egyharmada nem illesztette be az éves munkarendjébe.

„Pedig erre most még inkább szükség van, hiszen a Covid-járvány negatív hatásai közé tartozik, hogy még kevesebbet mozgunk, sportolunk, még többen küzdenek túlsúllyal és gyerekek, felnőttek egyaránt a számítógép, az okostelefon fölé görnyedve töltik a napjaikat. Az elhízásról érdemes tudni, hogy nemcsak számos betegség kockázatát növeli, de nagy mértékben megváltoztatja a biomechanikai helyzetet, a testtartást is” – tette hozzá a szakorvos.

A gerincbetegségek megelőzéséről további információk itt találhatók