A szívelégtelenség 4 fő típusa – légszomj, kimerültség is jelezheti

A szívelégtelenség egy komoly betegség, amelynek jellemzője, hogy a szív – romló pumpafunkciója miatt - nem képes elég vért és oxigént juttatni a testbe. Ez szerteágazó és sokszor komoly tüneteket okoz, az egyes típusokra jellemző jellegzetességekkel. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az alapvető tudnivalókat magyarázta el, és felhívta a figyelmet a felismerés kiemelt jelentőségére.

A szívelégtelenségre betegségek és életmód is hajlamosíthat

A szívelégtelenség tulajdonképpen bárkivel előfordulhat, de azok a betegségek, amelyek képesek károsítani a szívet, mindenképpen nagy rizikófaktort jelentenek. Ezért az alábbi betegségekkel érintetteknek mindenképpen fontos résen lenniük és tünetek esetén mihamarabb orvoshoz fordulni. A szívet veszélyeztető betegségek többek közt tehát a magas vérnyomás, az alvási apnoé, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség, a szívbillentyű hibák, a vérszegénység, a pajzsmirigy betegségek és a tüdőtágulás.

Ugyanakkor az életmód is tartogathat e tekintetben kockázati tényezőket, hiszen nagyobb az esélye a szívelégtelenségnek azoknál, akik dohányoznak, akik telített zsírsavakban gazdag étrendet folytatnak, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, akik túlsúllyal vagy elhízással küzdenek. Nekik is érdemes néhány évente kardiológiai kivizsgáláson részt venni, akár tünet nélkül is.

Az alábbi tünetek esetén pedig mindenkinek nagyon ajánlott a kardiológiai kontroll:

- fáradtság,

- hirtelen fogyás,

- étvágytalanság,

- folyamatos köhögés,

- szabálytalan szívverés,

- hasi ödéma, bokán és lábon megjelenő ödéma,

- légszomj,

- fizikai terhelés jelentős csökkenése,

- lefekvéskor mutatkozó nehézlégzés,

- megvastagodott nyaki vénák.

Melyek a szívelégtelenség különböző típusai?

A szívelégtelenség érintheti a bal és a jobb oldali szívfelet, valamint lehetséges diasztolés és szisztolés szívelégtelenség is. Sztancsik doktornő az alábbiakban vázolja a különbségeket.

Bal oldali szívelégtelenség

Ez a leggyakoribb típus. A szív bal alsó részén található a bal kamra, amely oxigénben gazdag vért pumpál a test többi részébe. Amikor ezt már nem tudja hatékonyan tenni, akkor alakul ki a szívelégtelenség, ami nyilván azt jelenti, hogy nem jut elég vér a szervekhez. Ehelyett a vér a tüdőbe áramlik vissza, ami a légszomjat és a folyadék felszaporodását, az ödémák megjelenését okozza. 

Jobb oldali szívelégtelenség

A jobb kamra felelős azért, hogy vért pumpáljon a tüdőbe, hogy oxigént tudjon gyűjteni. Ha azonban nem tudja megfelelően ellátni ezt a feladatot, ismét csak szívelégtelenség alakul ki, ami általában a bal oldali szívelégtelenségből ered. Ugyanis az utóbbi miatt vér halmozódik fel a tüdőben, ami megnehezíti a jobb kamra munkáját, így manifesztálódik a probléma. Ugyanakkor más okok is állhatnak a jelenség mögött, mint például tüdő- vagy szívbillentyű betegség. A jobb oldali szívelégtelenség tipikus tünete a lábon, a lábfejen, a hason mutatkozó ödéma.

Diasztolés szívelégtelenség

A diasztolés diszfunkciónak is nevezett jelenség azért alakul ki, mert a szív izmai merevebbé válnak, mint egészséges esetben. Ez a merevség (amelyet általában szívbetegség okoz) azt jelenti, hogy a szív nem tud olyan könnyen telődni vérrel, ami a test többi szervéhez irányuló vér áramlását is jelentősen megnehezíti. Ez a típus nőknél gyakoribb.

Szisztolés szívelégtelenség

A szisztolés szívelégtelenség vagy diszfunkció azzal jár, hogy a szív izmai elvesztik az összehúzódásra való képességüket. Az összehúzódás nehézsége pedig a vér pumpálását is elégtelenné teszi. Ez jellemzően a gyenge, megnagyobbodott szívnél fordul elő, és férfiaknál gyakoribb probléma.

Mind a szisztolés, mind a diasztolés szívelégtelenség előfordulhat jobb- és bal oldalon is, és időnként mindkét oldalt érintik a problémák.

Ilyen vizsgálatok szükségesek

Ha valaki a fenti tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist – ismerteti dr. Sztancsik Ilona. - Szükséges lehet a laborvizsgálat, a mellkas röntgen, az EKG, a szívultrahang, esetleg a 7 napos Holter EKG, a terheléses EKG és a terheléses szívultrahang is. Amennyiben pedig az eredmények alapján megszületik a szívelégtelenség diagnózisa, meg kell kezdeni a gyógyszerekre és a megfelelő életmód felépítésére irányuló kezelést.