A szívelégtelenség

A szív kamrák összeghúzódását „systole"-nak, elernyedését „diastole"-nak nevezzük. Szívelégtelenség - más szóval keringési elégtelenség – a bal kamra systoles és/vagy diastoles működési zavarát jelenti. Ekkor nem elegendő erővel húzódik össze, és nem megfelelően ernyed el a bal kamra izomzata, ami a vérkeringés lassulásához, a kilökött vérmennyiség /az ún. perctérfogat/ csökkenéséhez vezet.

Leggyakrabban infarktus után alakul ki szívelégtelenség, de hipertónia, koszorúér betegség, szívbillentyű betegségek, a szívburok betegségei, ill. szívizombetegségek szintén keringési elégtelenséghez vezethetnek.

 
A tünetek a következők: a terhelhetőség csökken, majd fizikai igénybevételkor-, később nyugalomban is fulladás jelentkezik. A bokán, majd a lábszáron ödéma mutatkozik,
megnagyobbodik a máj, a belső szervek elégtelen vérellátása miatt pedig szervműködési zavarok mutatkoznak. A szívelégtelenség érdemben rontja az életminőséget.

A keringési elégtelenség egyre növekvő egészségügyi problémát okoz: 1980 és 1990 között, azaz 10 év alatt – egy skót felmérés szerint – mintegy 60%-kal nőtt a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések száma. A tengerentúlon sem más a helyzet. Mai becslések szerint az Egyesült Államokban évente 1 millió kórházi felvétel történik szívelégtelenség miatt. Angliában a költségeket /kivizsgálások, kezelések/ a stroke és az asztma együttes költségével azonosnak ítélik. Idős korban a betegek száma növekszik, az összpopuláció százalékában és az éves megbetegedések százalékában is az idősebbek aránya nagyobb, domináns. Az összpopulációban kb. 1-2%-ra, az idős populációban több mint 10%-ra becsülhető a szívelégtelen betegek száma. Európában mintegy 6,5 millió, az USA-ban 5 millió beteget kezelnek keringési elégtelenség miatt.

Több ok miatt a betegek számának emelkedésével kell számolni a jövőben:

1/ a lakosság átlag életkora növekszik, ezzel a szívelégtelenségben szenvedők száma is nő.

2/ Az utóbbi években látványosan javultak az akut koszorúér betegség kezelésének technikai lehetőségei, javult az akut infarktus túlélésének lehetősége is és ezzel együtt, ennek eredményeként nő az életben maradt, de keringési elégtelenségben szenvedők száma.

3/ Jelentősen javultak a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének adottságai is, ami javuló életkilátásokat, hosszabb életet biztosít a betegeknek, és persze számuk növekedését is eredményezi.

Egyesek szerint a szívelégtelenségben szenvedők száma a következő évtizedekben drámaian növekedni fog, amire az egészségügyi szolgálatoknak fel kell készülni.

A kezelés együttesen gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiát jelent. A nem gyógyszeres kezelés stratégiái: testsúly kontroll, kevés konyhasót tartalmazó diéta, észszerűen csökkentett folyadék bevitel, fizikai megterhelés redukciója. A betegség prognózisát a modern gyógyszerek alapvetően megváltoztatták. A gyógyszerek között a vizelethajtók, az ún.- ACE enzim gátlók, bétablokkolók, aldosteron antagonisták és az ACE receptor blokkolók játszanak főszerepet. A felsoroltak kombinációjával a betegség halálozása jelentősen csökkenthető és ezt számos nagy nemzetközi klinikai vizsgálat eredménye is bizonyítja.

Az orvostudomány fejlődése azonban további kezelési lehetőségeket is kínál: a szívtranszplantáció, a mesterséges szív /műszív/ és talán az őssejt beültetés a jövőben alapvetően átalakíthatja e súlyos, ma még rossz prognózisú betegség megítélését.