A szívelégtelenségnek is lesz napja

A nemzetközi adatok szerint a felnőtt lakosság mintegy 3 százaléka szenved szívelégtelenségben, azonban a 65 év fölöttiek körében a betegség megjelenése akár elérheti a 10 százalékot is. Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású. A diagnózis felállítását követő 4 éven belül a betegek közel 50 százaléka meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú betegek fele pedig nem éri meg az egy évet sem.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy az orvosok legyenek tisztában a szívelégtelenség tüneteivel és a kezelési lehetőségekkel, hiszen ez a súlyos betegség megfelelő ellátás nélkül fokozatosan romlik, majd végül halálhoz vezet.

A Magyar Kardiológusok Társasága hétvégi hajdúszoboszlói konferenciáján a  kardiológus, belgyógyász és háziorvos résztvevők hallhatnak arról, hogy mi történt az elmúlt években, milyen újdonságok jelentek meg a szívelégtelenség diagnosztikájában és kezelésében. Az idei rendezvény fő témái között előadások hangzanak el az akut szívelégtelenségről, valamint a szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozásáról. A tudományos eseményen szó esik továbbá a szívelégtelenség ambulanciák problémáiról. Az igazsághoz tartozik, hogy eddig csak Budapesten működik ilyen központ, pedig a Dr. Nyolcas Noémi által vezetett ambulancia példaértékű lehetne mindenki számára.

Ettől az esztendőtől kezdve a Magyar Kardiológusok Társasága minden év májusában szeretné megrendezni a Nemzetközi Szívelégtelenség napját, ezzel is felhívva a figyelmet a betegség megelőzése és a folyamatos gondozás fontosságára.

A szívelégtelenség fogalma

A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is a vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

A szívelégtelenség okai

Magas vérnyomás (hipertónia)
A fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon kb. 3-szorosára, növeli a szívelégtelenség előfordulásának gyakoriságát.

Szívizomelhalás (szívinfarktus)
A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás (szívizominfarktus). Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik és itt a véráramlás megszűnik.

Szívbillentyű betegségek, szívfejlődési hibák
A szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek (billentyűk) megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok (pl. a szívsövény részleges hiánya) szintén szívelégtelenséget okozhatnak.

Szívizombetegségek
Bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagymennyiségű alkoholfogyasztás a szívizmot megbetegítve szívelégtelenséget okozhatnak. Ilyenkor a szív üregei kitágulnak, a kamrák képtelenekké válnak a megfelelő összehúzódásra és a súlyos működészavar szívelégtelenséghez vezet.

Jelek és tünetek

A tünetek sokfélék lehetnek, általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. Legtöbbször olyan jellegűek, hogy a beteg nem is sejti, hogy szívelégtelenségről van szó. A fáradékonyság, izomerő csökkenése, szédülés, aluszékonyság, alvászavar, gyakori vizeletürítés, a gyorsabb szívverés tipikusan olyan jelek, amelyekből egy átlagember nem következtet a betegségre. A boka- és lábszárduzzanás (ödéma), valamint a nyaki véna kitágulása már árulkodóbb tünetek, csakúgy, mint az oxigénben szegényebb vér miatt kialakuló kékesebb arc- és ajakszín (cianózis). Mindezek mellett a vese kóros működése és a máj megnagyobbodása, de a legkínzóbb következmény, a légszomj is előállhat.

Súlyossági fokozatok

A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait veszik figyelembe, és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún. NYHA funkcionális beosztást alkalmazzák. Eszerint négy csoportot különítenek el:

NYHA I. osztályba tartoznak azok a betegek, akiknek a fizikai teljesítőképességét nem korlátozzák a panaszok (nehézlégzés, szívdobogásérzés vagy kifáradás).

NYHA II. osztályba azok a betegek tartoznak, akik fizikai terhelhetősége kismértékben korlátozott (a kisebb fizikai terhelést jól tűrik, de nagyobb megterhelés panaszt okoz).

NYHA III. osztályba azok a betegek tartoznak, akiknek fizikai aktivitása jelentős mértékben korlátozott, és már a szokásos napi tevékenységüknél kisebb terhelés is panaszokat okoz.

NYHA IV. stádiumban már a legkisebb fizikai igénybevétel is panaszokat okoz, illetve a panaszok (nehézlégzés) már nyugalomban is jelentkeznek.

Megelőzés

Ezen módszerek segítségével a beteg számára ugyan korlátozott, de többé-kevésbé elfogadható életkörülményeket lehet biztosítani. Ezért is fontos a korai felismerés és ennek hatására a minél előbbi életmód-váltás, hiszen minél hamarabb derül fény a betegségre, annál könnyebb azt kezelni. Minden esetben célszerű kerülni a túlzottan sós ételeket, az extrém fizikai terhelést és a testsúly csökkentésére is nagy figyelmet kell fordítani, hogy ilyen módon is enyhüljön a szívizom igénybevétele. Ezek mellett pedig a rendszeres testmozgás elengedhetetlen, hiszen ennek révén növelhető a szív teljesítőképessége.