A legfontosabb lépés a kardiológus felkeresése, ugyanis ki kell zárni vagy fel kell ismerni a fájdalmat okozó szívbetegségeket.
A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a lehetséges okokra hívta fel a figyelmet.
Hogyan okozhat mellkasi fájdalmat a szorongás?
A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is. Hogyan lehetséges az, hogy egy pszichés állapot ilyen fizikai jeleket eredményez? A pánik szindróma miatti mellkasi fájdalom létrejöhet szív-érrendszeri mechanizmusok miatt, azoktól függetlenül és a kettő kombinációjában is.
Íme, a szív-érrendszertől független okok:
- Hiperventilláció
A nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.
- A nyelőcső simaizomzatának motoros zavara
Amikor a nyelőcső összehúzódásai szabálytalanná válnak, mellkasi fájdalmat tapasztalhatunk. Ez a fájdalom olyan heveny és intenzív lehet, hogy angina pectoris, de akár szívinfarktus tünetének is tűnhet.
A pánik szindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek:
- szívkoszorúér görcs,
- megnövekedett oxigénigény a szívben,
- felszökő vérnyomás,
- kiugró pulzus.
Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket.
A kezelésnek több pilléren kell nyugodnia
- Magas pulzusszámot gyakran találunk olyan pácienseknél, akik nem mozognak rendszeresen, akik a munkájukban hajszoltak, túlterheltek. Ilyen esetben az igazi megoldást a rendszeres mozgás beiktatása hozza, mellyel a túlhajszolt szimpatikus idegrendszer aktivitását ellensúlyozni lehet a paraszimpatikus idegrendszer megerősítésével. Fontos, hogy a mozgásnak ilyenkor az alacsony intenzitás tartományban kell lennie. Az edzés pontos célértékeit pulzuskontrollhoz értő edző tudja - felmérés alapján – meghatározni. Ugyanakkor akár magas pulzus, akár mellkasi szorítás, akár más tünet ad okot aggodalomra, az első, legfontosabb lépés a kardiológus felkeresése, ugyanis ki kell zárni, vagy fel kell ismerni a mellkasi fájdalmat okozó szívbetegségeket.
Ha ez áll a háttérben, egyszerű a továbblépés, hiszen a pontos diagnózisra megfelelő, hatékony kezelés épülhet, amelynek éppúgy része az orvosi ellátás, a rendszeres felülvizsgálat és szükség esetén a gyógyszeres kezelés, mint a megfelelő életmód kialakítása – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter.
– Bizonyos szempontból a szorongástól szenvedő pácienseknek és a szívbetegeknek is érdemes hasonló életmódbeli tanácsokat megfogadnia. A személyre szabott étkezési- és edzésterv, a káros szokások helyes szokásokkal való helyettesítése egészen konkrét javulást eredményezhet az állapotban, jó formába hozhat, és nem utolsósorban eliminálhatja a betegségtudatot, ha azt érezzük, uralni, formálni tudjuk az életmódunkat, a testünket, mentális állapotunkat.
4 mentális tipp szorongás okozta mellkasi fájdalom esetén
1. Ha közeledni érezzük a fenyegető tüneteket, keressünk biztonságos helyet, ha épp autót vezetünk, húzódjunk félre, álljunk meg.
2. Lélegezzünk mélyeket, összpontosítsunk a lassú légvételre és a lassú kiengedésre.
3. Emlékeztessük magunkat, hogy a fájdalom csak átmeneti, el fog múlni.
4. Számoljunk magunkban vagy vetítsünk magunk elé megnyugtató képeket, hogy eltereljük a fókuszt a rosszullétről.