A vesénkkel kevesebbet foglalkozunk, mint kéne

A háziorvosoknak nagy szerepük van a személyre szabott, hiteles információ átadásában - derült ki a Nemzeti Vese Program felméréséből.

A megkérdezettek szerint napjainkban a veseproblémákkal jóval kevesebbet foglalkoznak, mint más betegségekkel, pedig a rendszeres tájékoztatás kiemelten fontos a prevenciós időszakban is: a válaszadók kétharmada úgy gondolja, többnyire nagyobb valószínűséggel vesz részt szűrővizsgálaton, ha sokat hall az adott betegségről.

Az Egészségliget látogatói között folyatott megkérdezés célja az emberek vesebetegségekkel kapcsolatos tudásának és tájékozódási forrásainak felmérése volt. A rendezvény ideje alatt összegyűlt mintegy 800 kitöltött kérdőívből kiderült, hogy a daganatos betegségek mellett legtöbbet a vesebetegség előfutárai, a cukor-, szív- és magas vérnyomás betegségek forognak a köztudatban, ezzel szemben magát a vesebetegséget csak 9% említette a gyakran tárgyalt témák között.

A vesebetegségről szóló informálást 5-ös skálán 3,5-re értékelték válaszadók, amely 0,3 osztályzattal marad el az átlagtól. Legtöbbet a médiában lehet hallani, 46% jelezte, hogy sajtóban, illetve interneten hallott a vese működéséről, illetve a vesepótló kezelésekről. 27% viszont még egyáltalán nem találkozott vesebetegségről szóló információval, és csak 20% kapott tájékoztatást háziorvosától ezzel a betegséggel kapcsolatban.

Noha azzal mindenki tisztában van, hogy a vesefunkció ellenőrzése csak orvos bevonásával lehetséges, a megkérdezettek 23%-a még mindig úgy hiszi, hogy ennek érdekében a dialízisközpontba, 27%-uk pedig azt gondolja, hogy a nefrológushoz kell fordulni. A vesefunkció mérésen 38% vett már részt korábban, azonban az egészségügyi szűrőprogramok létjogosultságát bizonyítja, hogy kétharmaduk saját bevallása szerint általában gyakrabban vesz részt olyan betegség szűrésén, amelyről sokat hall a médiában, rendezvényeken vagy háziorvosától.

A háziorvosok szerepe többszörösen kiemelt a megelőzés és a szűrés során, hiszen az éves laborvizsgálatok alkalmával az ő feladatuk, hogy elvégezzék az eGFR funkció vizsgálatát, amely a vesefunkció állapotát minősíti, s képes kimutatni a legkorábbi stádiumban lévő vesebetegséget is. Emellett a kérdőívből kiderült az is, hogy a szakorvosok után ők adják a leghitelesebb tájékoztatást a betegeknek, a személyre szabott informálásban pedig magasan ők a legjobbak. Ezért a Nemzeti Vese Program egyik kiemelt feladatának tekinti a háziorvosok bevonását és képzését, hogy a rendszeres szűrés mellett a legkorszerűbb terápiák és vesepótló kezelések ismeretében hosszú távon megfelelő tájékoztatással tudjanak szolgálni az érintettek számára.

Legnagyobb mennyiségű információ a médiából, az interneten és a rendezvényeken gyűjthető össze a válaszadók szerint, amely alátámasztja, hogy szükség van figyelemfelhívó megmozdulásokra és rendezvényekre, amelyek tájékoztatást és konzultációs lehetőséget biztosítanak az érintetteknek. Leggyorsabb forrásnak a média, különösen az internet mellett a család, valamint a barátok és ismerősök számítanak.

„Az Egészségligeten lebonyolított kérdőíves megkérdezés eredményei egy újabb visszajelzést jelentenek számunkra, hogy a Nemzeti Vese Program célkitűzései helytállóak, és jó irányba haladunk. A jövőben számos, az Egészségligeten felépített VeseSzigethez hasonló megmozdulást tervezünk, ahol kötetlen, játékos formában szeretnénk tájékoztatni a szélesebb közönséget, illetve orvosi konzultációs lehetőséget is biztosítunk az érdeklődőknek" – mondta el Fazekas Mária, a Nemzeti Vese Program szóvivője a felmérés eredményei kapcsán.