Az emlékeztető oltásokat sokan elhanyagolják, pedig ezek beadatása elsősorban a páciensek feladata lenne.
Az ugyancsak kullancs- eredetű Lyme-kóros betegek is a szokásosnál korábban, már februárban, márciusban megjelentek az osztályon. Összesen valamivel több, mint száz esetet gondoznak, mintegy 20 százalékuk újonnan fertőződött. Az infektológia teljes forgalma azonban – a vizitdíj bevezetésével – némileg visszaesett. Dr. Papp Erzsébet szerint a korábban osztályukon jelentkező betegek egy része most vélhetően a háziorvosi praxisokban jelenik meg.
Dr. Ócsai Lajostól, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetőjétől megtudtuk: hazánkban – akárcsak Európában - legutóbb a kilencvenes évek második felében fordult elő nagyobb arányban járványos gennyes agyhártyagyulladás. A zárt közösségben, sporadikusan megjelenő, mintegy 200 megbetegedést a kórokozó C szerotípusa idézte elő.
Nemrégiben a pécsi színházban bukkant föl egy, a B szerotípus okozta meningitis epidemica, amely azért keltett nagy riadalmat, mert a hazánkban előforduló szerotípusok közül ez a leggyakoribb, és éppen ez ellen nincs hatékony védőoltás.
Tavaly egyébként összesen 220, több etiológiájú, többféle kórokozó által előidézett gennyes agyhártyagyulladást regisztráltak hazánkban.
Ócsai Lajos hangsúlyozta: a meningitises betegek sorsa attól függ, hogy milyen állapotban lévő szervezetet ér a fertőzés. Amikor a gyerekeknél gyorsan progrediáló tünetek – hányás, fejfájás, tarkókötöttség, magas láz – látványosan romló állapot jelentkezik, nem szabad várni, azonnal orvoshoz kell fordulni.
A normális lezajlási formája mellett ugyanis bármely szerotípusnál előfordulhat a rendkívül gyors lefolyású bőr- és mellékvesevérzéssel járó, szeptikus kórkép. Ezen tünetek megjelenése nagyon rossz előjel, amely arra utal, hogy már nem lehet antibiotikummal utolérni a kórokozót. Ám, ha a betegség kezdeti stádiumában felfigyelnek a tünetekre, széles spektrumú antibiotikummal a B-szerotípus okozta kór is jól kezelhető, s az esetek döntő többségében maradványtünetek nélkül gyógyul.
A mortalitás ugyancsak nagyon alacsony, napjainkra 1 százalék alatti – mondta a főosztályvezető hozzátéve: szerencsére, a szoros személyi kontaktusban, zárt közösségben, légtérben, páradús környezetben – főként diszkókban, templomokban - cseppfertőzéssel terjedő kórokozónak nagyon kicsi a megbetegítő képessége. Százezer olyan ember közül, akinek előfordul a garatjában, mindössze, ha egy betegszik meg.
Ha valaki az említett szoros kontaktusban volt egy meningitiszes beteggel, kötelezően széles spektrumú antibiotikum profilaxisban kell részesíteni. A szepszis formájában zajló esetekben 24 órán belül szükséges megkezdeni a terápiát annak érdekében, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a folyamat.
Megtudtuk: a Föld különböző területein más-más a szerotípusok gyakorisága. Az arab országokban például a W 135, míg hazánkban a védőoltások terjedése óta a Neisseria meningitidis okozta B- szerotípus vált gyakoribbá. Gennyes agyhártyagyulladást okozhat még a Haemophilus influensae, a Streptococcus pneumoniae és Pneumococcus baktérium is. Ezért, és tekintettel az utazási kedv megnövekedésére, a felnőttek védőoltására négykomponensű – A, C, W135 és Y szerotípusok elleni szérumot alkalmaznak.
S, bár a védőoltás általánosan nem kötelező, a patikai forgalomban többféle és elégséges oltóanyag kapható. Két éven aluliaknak a konjugált, a két évesnél idősebb gyermekeknek a poliszacharid védőoltás ajánlott.