Allergia: tünetek télen is jelentkezhetnek!

A mögöttünk hagyott szezonban több tavaszi fa is a vártnál korábban virágzott, közülük a juhar, a nyár, a nyír és a platán pollenszórása erősebb volt a tavalyinál. A parlagfűszezon szinte ugyanakkor kezdődött, mint 2011-ben. Kezdetben a napi parlagfű pollenkoncentráció a múlt évihez hasonlóan alakult, de a száraz, csapadékszegény nyár miatt augusztus közepétől már folyamatosan alatta maradt a tavalyinak. Az idei pollenszezon október közepén ért véget. A tapasztalatokról dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató-helyettes főorvosa számolt be az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott tájékoztatón Budapesten.

A tavaszi pollenszezon alakulását idén is a hőmérséklet határozta meg. A múlt év végén, illetve januárban csak rövidebb, enyhe fagyok voltak, így a mogyoró és az éger pollenszórása már az év első napjaiban elindult. Január végén és februárban viszont a hosszantartó erős fagyok visszavetették a virágzást. A tavaszi fák pollenszórása igazán a márciusi felmelegedés hatására indult el, ez azonban a mogyoró és az éger virágzását már elkésve érte, pollenterhelésük a korábbi éveknél jóval alacsonyabb volt.

A tavaszi szezon csúcsa a tartós felmelegedés hatására március második felére, április elejére tehető. Erre az időszakra esik a juhar, a nyár és a nyír virágzása, csúcsidőszakuk idén korábban volt és erősebb terhelést jelentett, mint 2011-ben. Áprilisban a húsvéti fagyok és a tartósan hűvösebb, csapadékosabb időjárás következtében ismét csökkent a pollenterhelés, az ekkor virágzó fák pollenszórása alacsonyabb volt, mint a korábbi években. Az egyetlen kivétel a platán, melynek virágzása április közepén egy melegebb időszakban tetőzött, az előző éveknél korábban és magasabb országos értékekkel.

Májustól az időjárás a múlt évinél szárazabb és melegebb volt. A maximum hőmérséklet már április utolsó napjaiban meghaladta a 30oC-ot és a nyár nagy részében is e fölött alakult. Mindez jelentősen csökkentette a kora nyári és nyári időszak pollenterhelését – így a pázsitfűfélék és a nyári gyomok, köztük a csalánfélék pollenszórása is alacsonyabb volt, mint a korábbi években.

A szárazság és a magas hőmérséklet a parlagfű virágzására is erősen hatott. Augusztus első napjaiban az országos napi átlag koncentráció 2011-hez hasonlóan alakult, a hónap közepétől szeptember végéig azonban az előző évinél folyamatosan alacsonyabb volt a napi országos átlagérték. A csúcsidőszak tavaly szinte az egész országban augusztus utolsó napjaira esett, ezzel szemben idén az alacsonyabb értékek miatt az időben széthúzódott. Az egyes állomásokon augusztus 20. és szeptember 6. között mérték a legmagasabb terhelést.

Az idén Nyíregyházán volt a legmagasabb parlagfű terhelés. A tüneteket okozó és ezen belül is főleg a nagyon magas terhelésű napok száma idén kevesebb volt (országos átlag alapján 55 napból 18 nap), mint a múlt évben.

Az utolsó olyan napot, amikor a parlagfű virágpora tüneteket okozó koncentrációban volt jelen október közepén regisztrálták – ezután véget ért a 2012. évi pollenszezon. Az allergiások szempontjából azonban még a tél sem mindig tünetmentes időszak, hiszen a fagymentes, enyhébb időszakokban az allergén gombák – főleg a Cladosporium – koncentrációja időnként megemelkedhet, és elérheti a tüneteket okozó szintet is. A fűtési szezonban pedig a beltéri allergénterhelés révén gyakoribbá válhatnak a penészgomba és poratka által kiváltott allergiás megbetegedések. Ha az előző évhez hasonlóan most is enyhe lesz a december és a január, számítani kell arra, hogy a mogyoró virágzása már januárban elindulhat.