Amit ma már biztosan tudunk a stresszről

1907. január 26-án született Selye János orvos, orvosbiológus, kémikus, a stresszelmélet kidolgozójának elméletét, melyet 1936-ban a Nature című lapban közölt Károsító tényezőkkel előidézett szindróma címmel. A stresszelmélet később több száz kutatás inspirációjává vált – olvasható a hirado.hu portálján.
Selye János osztrák-magyar származású kanadai orvoskutató patkányokon tanulmányozott hormonális változásokat, és az 1930-as évek végén arra a felfedezésre jutott, hogy a patkányok nem csak a placebókra és hormoninjekciókra reagálnak, de a kísérletek által okozott stresszre is. Ez a stressz okozta több ízben a patkányok megbetegedéseit, valamint halálát is.

Selye János elmélete szerint, amikor egy élő szervezetet valamilyen speciális inger ér, akkor arra meghatározott módon reagál – például, amikor valamilyen tárgy közeledik hirtelen a szem felé, a szemhéj hirtelen lecsukódik. Ezek az ún. specifikus reakciók, amelyek nem érintik a szervezet egészét. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor az egész szervezet aktiválódására szükség szükség van.

Ekkor vészreakció indul, melyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része indít. A szívműködés és a légzés is felgyorsul, emelkedik a vérnyomás, élénkül az agytevékenység, több vérhez és több energiához jutnak az izmok, bizonyos testtájakon pedig összehúzódnak az erek, kitágul a pupilla, csökken a gyomor- és a bélműködés stb. Ez a reakció a szervezet védekezésének szolgálatában áll, és lehetőséget teremt a harcra, vagy épp a menekülésre (ezt nevezik fight or flight helyzetnek).

A reakció vagy leküzdi ezt a veszélyeztető hatást, vagy nem, az azonban biztos, hogy nem tartható fenn sokáig. Ha az inger továbbra is fennáll, akkor egy adaptációs fázis alakul ki, vagyis a szervezet igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha a külső hatás tartós, akkor a védekezési mechanizmus kimerül (ezt nevezi Selye harmadik fázisnak) és akár halálhoz is vezethet.

“Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá" – fogalmazta meg a mintegy tíz nyelven beszélő, 68 tudományos társaság tiszteletbeli tagjává választott Selye János, akinek nevéhez negyven könyv, illetve mintegy 1700 közlemény fűződik. Néhány dolog, amit tudunk a stresszről az új kutatások fényében - a teljes cikkben