Aspirin a megelőzésben: azért az nem úgy van

A főként láz-és fájdalomcsillapítóként ismert aszpirin hatása igen széleskörű, és az utóbbi időkben előszeretettel használják artériás trombózisok (pl. szívinfarktus, stroke) megelőzése céljából. Az acetilszalicilsav – ami az aspirin hatóanyaga – ugyanis a vérlemezkék un. arachidonsav anyagcseréjét blokkolja, és ezáltal nem keletkeznek olyan végtermékek, ami a vérlemezkéket összecsatolná, mintegy dugót képezve. Ez az artériás oldalon fordul elő. Ezért az artériás trombózis megelőzése céljából nagy segítséget nyújthat, ám a vénás trombózisok kialakulása ellen hatástalan - mondta el Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája

Ebben az esetben nem a vérlemezkék diszfunkciója a probléma fő forrása – mint az artériás trombózisnál-, hanem a vénás keringés zavara, a váráramlás lelassulása és az alvadási rendszer aktiválódása.(Épp ezek miatt alakul ki gyakrabban mélyvénás trombózis tartós mozgásképtelenség esetén (pl. fekvőgipsz-, hosszabb repülő-vagy autóút, illetve visszértágulatok) - mondja prof. Blaskó György.

Vénás trombózisok megelőző kezelésében jó bevált gyakorlat az aszpirinkezeléssel szemben az alvadásgátló szerek alkalmazása (heparin/LMWH, cumarinok és az un. „új típusú alvadásgátlók). Ezek használata fokozott trombózishajlam, illetve mélyvénás trombózis után javasolt, melyet a betegnek nem ritkán élete végéig kell szednie, viszont szigorúan orvosi javallatra, rendszeres kontroll eredménye függvényében!

Tanulmányok szerint az alacsony dózisú heparin alkalmazása mellet a kompressziós harisnyák viselése a leghatásosabb a mélyvénás trombózis megelőzése céljából, így orvosával érdemes annak erősségéről is konzultálnia.