• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Az Alzheimer-kór Világnapja

Egészségmagazin Forrás: MTI

A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara.

Szeptember 21. az Alzheimer-kór Világnapja. Megrendezését 1994-ben kezdeményezte - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával - a Nemzetközi Alzheimer Társaság, Magyarország 2002-ben csatlakozott a világnapi rendezvényekhez.

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége: az agyban olyan fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek - a feltételezések szerint - felfalják az agysejteket. A következmény: először a személyiség, majd a test is elpusztul. A betegség kiváltó oka ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.

A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat a baj jelentkezésére. A mindennapi tennivalók elfelejtése lassan a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.

A kórt a bajor Alois Alzheimerről nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot. Amerikai kutatók szerint az emberi test természetes védelemmel rendelkezik, az egészséges emberek vérében vannak olyan antitestek, amelyek célzottan támadják az Alzheimer-kórra jellemző lerakódások fehérjéit az agyban.

A betegségnek a biztató kísérletek ellenére még nincs gyógyszere, holott a 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támad meg. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a Földön mintegy 37 millióan szenvednek Alzheimer-kórban.

Magyarországon 160 ezer ilyen beteget tartanak számon (ennek többszöröse lehet a nem nyilvántartott beteg), a halálokok között a betegség jelenleg a negyedik helyen áll. Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Winston Churchill, Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson és Puskás Ferenc is.

Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az elbutuló idős emberek száma, 2050-re 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedő lehet világszerte.

Legolvasottabb cikkeink