Az anyatejes babákat sem kíméli

Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?-erről kérdezte az orvostkeresek.hu portál dr. Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

Az ételallergia gyakorisága felnőtt korban 1,5-2 % körülire tehető, gyermekkorban –különösen csecsemőkorban – ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 %-ot is.

A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.

Szerteágazó tünetek
Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. A kicsinél véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr jelentkezhet. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.

 
Anyatejes babáknál is jelentkezhet

Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek.

Vizsgálati módok
Nagyobb gyermekeknél -6 hónapos kor felett- az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba, melynek során allergén kivonatok 1-1 cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. Bőrpróba helyett – kisebbeknél - vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket.

A kizárásos diéta során mellőzzük az étrendből a tejtermékeket, majd megfigyeljük, ezzel egy időben javulnak-e a panaszok. A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.

Mit tehetünk?
Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább.
A jelenlegi hazai ajánlások 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást.

Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak.
Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál.

Hosszú távú kezelés
Az ételallergiás gyerekek 95 százalékánál 3 éves korra megszűnnek a panaszok, a gyermekek kinövik a betegséget. Addig azonban nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja ugyanis az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.

Igazoltan tehéntej allergiás gyermekek esetében a hozzátáplálás során illetve a későbbi időszakban megfelelő diéta betartásához is fontos, hogy ismerjük milyen típusú élelmiszerek tartalmaznak tehéntejet.

Mielőtt megvásárolnánk a következő élelmiszereket, gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket, mivel egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.