Alvászavar, fulladás, nehézlégzés? Tehetetlenségérzés, félelem? Megoldás: asztma-kontroll.
A múlt század második felében az allergiás betegségek térhódítása drámai növekedésnek indult; a lakosság egynegyede a felső légutak krónikus gyulladásától, vagyis szénanáthától, ötven millió ember pedig a hörgők krónikus gyulladásától; asztmától szenved.
A szénanátha jellegzetes tünetei közé tartozik az orrnyálkahártya ereinek kitágulása és mirigyeinek fokozott működése következtében fellépő orrfolyás, orrdugulás, továbbá a tüsszögés és orrviszketés.
Asztma esetén a beteg nehezen lélegzik, szaporán, kapkodva veszi a levegőt, kilégzéskor sípoló hang hallható, fizikai terhelés, vagy akár sírás, nevetés hatására makacs köhögés, mellkasi szorító érzés léphet fel.
A tüneteket első ízben a gyulladást előidéző allergének váltják ki, de az időjárás változása, a szennyezett levegő, vírusfertőzések, lelki eredetű problémák is ronthatnak az állapoton, olyannyira, hogy még napjainkban is több tízezer asztmás veszíti életét. Értelmetlenül. A helyesen alkalmazott terápiának köszönhetően ugyanis a betegek szinte tünetek nélkül, egészséges társaikhoz hasonló életminőségben élhetik az életüket.
Az egészségügyi szakemberek az utóbbi évtizedekben sok új ismeretre tettek szert, ezért nem csupán a kialakult rohamok kezelése, hanem azok megelőzése is lehetséges korunk gyulladáscsökkentő, fenntartó gyógyszereinek köszönhetően. Többek között pl. a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőket már inhalációs formában, a szükséges helyen hatva alkalmazhatjuk, de hormonmentes tabletta is rendelkezésre áll. Van olyan szer, amely a szénanáthára és az asztmára egyszerre hat, a felső és az alsó légúti gyulladást egyaránt csökkentve! Miért fontos ez? Azért, mert e két betegség gyakran együtt fordul elő, olyannyira, hogy az asztmások akár 80 százaléka küszködik szénanáthával is.
Az asztma tudatos gondolkodásra, körültekintésre, megfontoltságra, a részletek iránti érzékenységre tanít, s arra, hogy a beteg tisztában legyen azzal, mi zajlik a testében - hiszen az allergének lehetőség szerinti elkerüléséhez, illetve, optimális környezeti feltételek biztosításához minderre szükség van. A felelősségteljes magatartásnak részét kell, hogy képezze az is, hogy a beteg megfigyeli, észlel-e bármiféle állapotváltozást az allergiaszezonban, illetve a jól ismert tünetekhez társulnak-e egyéb, főként a szénanáthára jellemző panaszok.
Természetesen, nem csupán „lentről fölfelé", hanem fordítva is tért hódíthat a gyulladás, vagyis szénanátha esetén is javasolt kizárni vagy éppen diagnosztizálni az asztmát. A légutak föltérképezéséhez allergológus, illetve tüdőgyógyász szakorvos vizsgálatára van szükség, s ők írják fel a megfelelő gyógyszert.
Nagyon lényeges, hogy ha az asztma mellett a szénanátha jelenléte is bizonyítást nyer, akkor a terápia egyik alappillérét jelentő gyógyszeres kezelésnek mindkét betegségre ki kell terjednie, a kezeletlen rhinitisz ugyanis nagymértékben ronthat az asztmás panaszokon, és igen megnehezíti a betegség karbantartását. Az asztma és egyidejű szénanátha kezelésére alkalmazható tabletta mindkét betegség tüneteit hatásosan csökkenti, eredményes asztma-kontrollt, egyszerűbb, kényelmesebb terápiát tesz lehetővé, s a gyógyszert a társadalombiztosítás is támogatja!
Ha együttműködésünkkel segítjük kezelőorvosunk munkáját, ha betartjuk a terápia szabályait, ha nem vagyunk restek tájékozódni a kezeléssel kapcsolatos újdonságokról, akkor megőrizhetjük teljesítőképességünket, nem kell lemondanunk a barátokkal, a családdal közös programokról, nem kell rettegnünk az állapotromlástól, a szabadidős, vagy akár a mindennapi tevékenységek korlátozásától, vagyis az élettér beszűkülésétől.