• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Császármetszés kontra emberi evolúció

Lapszemle Forrás: tenyek.hu

A császármetszés beleszól az emberi evolúcióba – ezt állítják osztrák tudósok.

Szerintük ennek az egyre gyakoribb orvosi eljárásnak köszönhetően, elképzelhető, hogy a jövőben csak császárral jöhetnek világra majd gyerekek, hiszen a babák egyre nagyobbak, ám a nők csipője nem lett szélesebb. Bár ezt a kutatók csak matematikailag támasztották alá, a budapesti elméleti biológia tanszék kutatója szerint a felvetés, akár igaz is lehet – írja a Tények adásában elhangzottak nyomán a tenyek.hu portálja.

Bármiféle emberi beavatkozás, ami megváltoztatja a túlélését, bizonyos genetikai variánsoknak az belenyúl az evolúcióba. Ebben az esetben kiküszöböljük annak az árát, hogy nagyobb méretű legyen a magzat vagy kisebb méretű legyen a szülőcsatorna, akkor megváltoztatjuk azokat a feltételeket, amik eddig alakították az embert – mondta Müller Viktor, elméleti biológus.

Magyarországon 1990-ben, a szülések 10 százalékánál volt szükség császármetszésre. 10 évvel később ez a szám már megduplázódott, 100-ből húsz esetben fordult elő. Öt ével később, 2015-ben pedig már 39 százalék volt, vagyis az 1990-es adatokhoz képest, 15 év alatt majdnem megnégyszereződött a császáros szülések száma. Az esetek felénél a császármetszés életmentő beavatkozás. A többi az úgynevezett megelőző császármetszés.

Bizonyos szempontból megemeli a császármetszések számát azonban, megelőzhetők ezzel a szemlélettel magzati károsodások, hipoxiás károsodások és nem csak az életmentő császármetszésekről beszélek, hiszen nem mindegy az, hogy valaki él vagy valaki egészségesen él – nyilatkozta Dr. Gidai János, szülész-nőgyógyász.

Az orvosok érthető módon törekednek arra, hogy a szüléssel, születéssel járó kockázatokat csökkentsék. Dézsi Réka szüléstámogató szerint azonban nem elég a szülés technikai feltételeinek biztosítása.

Nagyon sok zsúfolt szülőszobát látok, nagyon sok türelmetlen embert látok a szülőszobában és gyakran egy kis odafigyeléssel, kis türelemmel és támogatással, meg lehet menteni egy anyát egy fölösleges császármetszéstől – hangsúlyozta Dézsi Réka, aki szerint a nőkre nehezedő társadalmi stressz mellett a modern ember életmód változásai is kihatnak a születendő gyermek méretére. Nagyon sok antibiotikum kerül a szervezetünkbe, nagyon sok a várandósság alatt kialakult cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, ezek mind egy nagyobb súlyú babához vezethetnek és nyilván a félelmek jobban összeszorítják a testet – jelentette ki Dézsi Réka.

Az elméleti biológus szerint az emberi egyedfejlődéstörténetében nem először fordulna elő, hogy egy biológiai funkció a változó környezeti hatások miatt eltűnik.

A mi őseink azért veszítették el azt a képességüket, hogy C-vitamint termeljenek, mert olyan körülmények között éltek, ahol rengeteg gyümölcsöt ettek és mindig megvolt a táplálékból az a mennyiség, amire szükségük volt, tehát nem volt szükségük az előállítás képességére, ezért elvesztették. Ez nagyon hasonló ahhoz, mint hogyha most egy funkciót az orvostudomány vagy a modern emberi élet segítségével pótolunk és akkor az elveszhet – jegyezte meg Müller Viktor.

A jelenlegi életmódunk, orvosi eljárásaink tehát mindenképpen befolyásolják, hogy a jövőben miként hozzuk majd világra utódainkat. Modern eszközeinkkel kicselezzük az evolúciót, de ez nem feltétlenül jelenti az emberiség hanyatlását.