Csendes gyilkos – a szájüregi rák

Drámaian magas a szájüregi rák gyakorisága Magyarországon. Az utóbbi években az egész világon emelkedett a betegek száma, de Magyarország vezető helyen áll a WHO adatai alapján. A szájüregi rák Magyarországon a 8. leggyakoribb rák, megelőzve a méhnyakrákot.

Dr. Nagy Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Orális Diagnosztikai Tanszék professzora szerint a méhnyakrák szúréséhez hasonló, szervezett szűrővizsgálatra lenne szükség szájüregi rák szűrésénél is a leginkább veszélyeztetettek körében, de erre jelenleg még nem látszik lehetőség.

A professzor szerint a legnagyobb probléma, hogy a betegek – főleg a férfiak – későn mennek orvoshoz, sokszor csak akkor, amikor előrehaladott az elváltozás a szájukban, és ekkor már az eredményes kezelés, a gyógyulás esélye lényegesen rosszabb.

Magyarországon négyszer annyi férfi hal meg szájrákban, mint nő.

Azért jutnak el orvoshoz általában már későn a betegek, mert a szájüregi rák sokáig nem okoz panaszt, fájdalmat. A magyar lakosság nagy része nem jár rendszeresen fogorvoshoz, általában csak akkor megy el, amikor már fáj a foga. Ha végre eljut, Dr. Nagy Gábor szerint alapvető szakmai követelmény, hogy a fogorvos ne csak a lyukas fogát tömje be a betegnek, hanem alaposan, módszeresen vizsgálja át egész szájüregét is, már ezzel is csökkenteni lehetne az előrehaladott stádiumú rákbetegek számát.

A betegek magas számának oka az is, hogy korai stádiumban hagyományos módon, szabad szemmel nem lehet minden esetben észrevenni, ráadásul rutin is kell hozzá. Ezért is hirdette meg a professzor az egyetemen szájüregi rákszűrés kurzusát szabadon választott tárgyként, hogy a jövendő fogorvosok kiemelten figyeljenek rá, és korszerű ismereteket szerezzenek. (Például hívják fel a beteg figyelmét arra, ha egy területen piros vagy fehér folt van, ami 2 héten belül nem múlik el, baj lehet).

A professzor szerint a páciensek közül különösen figyeljenek oda a jelekre a dohányosok, és akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, ráadásul a kettő együttes jelenléte sokszorosára növeli a rizikófaktort. Növeli a kockázatot az elhanyagolt a szájhigiene és hiányos táplálkozás is, ez főleg idősebb korban és rossz szociális körülmények között élőkben okoz problémát.

Kiemelte azonban, hogy a legújabb vizsgálatok szerint, a szájrák gyakorisága nő a fiatalabb lakosság (mindkét nem) körében is, akik nem dohányoznak és nem is isznak. Ennek lehetséges oka a humán papilloma vírus (HPV16 és HPV18) fertőzöttség, ami intim módon terjed, pl. orális szex útján.

A professzor szerint ezért is lenne nagyon fontos, hogy úgy, mint a méhnyakrák esetében, legyen szervezett szájüregi szűrés is. Hiszen az időben elvégzett vizsgálatnak rendkívüli a jelentősége, a korai felismerés esetén a betegek 90 százaléka gyógyítható.