Egészség Világnapja: az élelmiszerbiztonság

A komplex élelmiszerlánc növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatokat
2015-ben az Egészség Világnapján a WHO Európai Regionális Iroda közétett becslése szerint az élelmiszer eredetű megbetegedések szintje lényegesen magasabb, mint az jelenleg a bejelentésekből kiderül. A szervezet hangsúlyozza, hogy a nem biztonságos élelmiszerekkel összefüggő egészségi kockázatok csökkentése érdekében szükség van az ágazatok közötti együttműködés javítására - áll a szervezet közleményében.

Az élelmiszerlánc hosszabb és összetettebb lett, mint korábban volt, és a demográfiai, kulturális, gazdasági és környezeti változások – a globális kereskedelem, utazás és migráció, öregedő populáció, változó fogyasztói irányzatok és szokások, új technológiák,
katasztrófahelyzetek, klímaváltozás és szélsőséges időjárási események – növelik az élelmiszer eredetű egészségi kockázatokat.
„Lényegesen alábecsüljük az élelmiszerláncban előforduló vegyi anyagoktól vagy gyakori mikroorganizmusoktól, mint a Salmonella és a Campylobacter, megbetegedő emberek számát, és ez a tény vészjelzés kell, hogy legyen az élelmiszerláncban érdekelt számos
területen. Jelentős egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat, ha a lánc bármely pontján sérül az élelmiszerbiztonság, a környezettől kezdve az elsődleges termelésen, feldolgozáson, szállításon, kereskedelmen, vendéglátáson keresztül az otthonunkig." mondja Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója.

A WHO Európai Régiójában jelenleg működtetett megfigyelő és bejelentő rendszerek korlátozottak, és az eseteknek csak töredékét képesek felderíteni. A bejelentett esetek aránya kisebb azokban az országokban, ahol kevésbé korszerűek a laboratóriumi kapacitások és
kevésbé fejlettek a megfigyelő rendszerek. Jobb adatokra van  szükségünk ahhoz, hogy a kockázatokra hatékonyan reagálhassunk.

„Az egészség és jóllét ’Egészség 2020’ elnevezésű európai programja nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt hatékony kommunikációt, információ megosztást és közös fellépést sürget az egészségügyi, állategészségügyi és mezőgazdasági ágazatok között. Ez nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy biztonságosabb élelmiszerek kerüljenek a tányérunkra" – teszi hozzá Dr. Jakab.

Az élelmiszerbiztonság előtt álló kihívások
A növekvő fogyasztói igények következtében ma már sokkal többféle élelmiszerhez férünk hozzá könnyebben, köztük olyanokhoz is, amelyeknek nincsen szezonja, több földrészen keresztül utaznak, a kényelmünk érdekében feldolgozzák őket, és amelyeket egyre gyakrabban az otthonunkon kívül fogyasztunk el. A 2014-es világkereskedelmi jelentés szerint a mezőgazdasági kereskedelem volumene 1950 és 2010 között évente átlagosan körülbelül 4%-kal nőtt, tehát nagyobb ütemben, mint a globális mezőgazdasági termelés, amely éves szinten 2%-kal bővült.

Az egyetlen forrásból származó fertőzés gyorsan elterjedhet, és rendkívül súlyos egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat. 2011-ben például importált, fertőzött görögszéna maghoz köthető enterohemorrágiás (vérzéses bélgyulladást okozó)
Escherichia coli (EHEC) fertőzés tört ki Németországban és Franciaországban, ami csaknem 4000 EHEC-fertőzést okozott 16 országban, és ebből 900 esetben hemolitikus urémiás szindrómát (HUS) és 55 esetben halált okozott. A gazdálkodók és az ágazatok
becsült vesztesége 1,3 milliárd USD volt.

Az állati takarmányok előállításában bekövetkezett változások következtében fokozódik az emberre veszélyes állatbetegségek megjelenése és terjedése. Becslések szerint az 1940 és 2004 között emberekben előforduló 335 fertőző betegség 60%-a állatokról
terjedt át, és sok volt közöttük az élelmiszer eredetű.

A WHO felhívja a politikai döntéshozókat, hogy építsenek ki és tartsanak fenn megfelelő élelmiszerbiztonsági rendszereket és
infrastruktúrákat, többek között laboratóriumi kapacitásokat, valamint megfigyelő és bejelentő rendszereket, reagáljanak az élelmiszerbiztonsági kockázatokra és kezeljék azokat az élelmiszerlánc teljes hosszában, beleértve a szükséghelyzeteket, segítsék elő a több ágazatot átfogó együttműködést a humánegészségügy, állategészségügy, mezőgazdaság és egyéb ágazatok között a kommunikáció és az információ-megosztás javítása, valamint a közös fellépés érdekében, integrálják az élelmiszerbiztonságot a szélesebb körű élelmiszer-szakmapolitikába és programokba (pl. táplálkozás és élelmiszerbiztonság), gondolkodjanak globálisan és cselekedjenek helyben annak biztosítása érdekében, hogy a belföldön előállított élelmiszerek nemzetközi szinten is a lehető legbiztonságosabbak
legyenek.

Az Egészség Világnapja 2015: élelmiszerbiztonság
Az április 7-én ünnepelt Egészség Világnapja 2015 lehetőséget kínál arra, hogy felismerjük, milyen fontos szerepet játszik az élelmiszerbiztonságban az élelmiszertermelés valamennyi résztvevője, és megerősítsük az együttműködést és a koordinációt ezek között a területek között azért, hogy az élelmiszer eredetű betegségeket eredményesen és költséghatékonyan megelőzzük, felderítsük és megválaszoljuk. Számos sokszínű eseményt terveznek világszerte.

Emellett arra is felszólítják az embereket, hogy a közösségi médián keresztül vegyenek részt a programban, és támogassák a „Termőföldtől a tányérig: legyen az étel biztonságos" kezdeményezést a #safefood hashtag használatával. Az európai szervezetek szakértői 2015. április 7-én online is elérhetők lesznek egy beszélgetésre a Twitteren (#safefoodchat), középeurópai idő szerint 14:00–15:00 között, hogy kérdésekre válaszoljanak és élelmiszerbiztonsági tanácsokat adjanak.

Az élelmiszer eredetű betegségek globális terhet jelentenek
A WHO 2006-ban létrehozta a Foodborne Diseases Burden Epidemiology Reference Group nevű munkacsoportot azzal a céllal, hogy becsülje meg az élelmiszer eredetű megbetegedések által okozott globális terhet, és lássa el a tagállamokat olyan adatokkal és eszközökkel, amelyek támogatják a politikai döntéshozókat és egyéb érdekelteket a bizonyítékokon és információkon alapuló megfelelő, országos szintű élelmiszerbiztonsági prioritások megállapításában. A nemzetközi szinten elismert, az élelmiszer eredetű betegségek globális epidemiológiájához kapcsolódó szakterületek széles körét képviselő szakértőiből álló munkacsoport végső jelentését 2015 októberében hozzák nyilvánosságra.

Az antimikrobiális fertőzésekkel szembeni rezisztencia által okozott, egyre fokozódó közegészségügyi probléma ugyancsak olyan élelmiszerbiztonsági kérdés, amivel foglalkozni kell. Az Európai Unió tagállamaiban például a Salmonella és a Campylobacter jelentős
mértékű rezisztenciát mutat az embereknél és állatoknál alkalmazott szokásos antimikrobiális szerekkel szemben.

Főbb tények és számok
Több mint 200 olyan betegség van, amely az élelmiszerrel terjed. Az élelmiszer eredetű megbetegedéseket mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, prionok, paraziták), vegyi anyagok, sőt, fizikai ágensek is okozhatják.

Az élelmiszer eredetű betegségek számos akut és/vagy krónikus tünetet és betegséget okozhatnak a hasmenéstől a rákig.

Globális szinten az élelmiszer és víz által okozott hasmenéses megbetegedések becslések szerint évente 2 millió ember halálát okozzák, közöttük sok gyermekét.

2013-ban csak az Európai Unióban (EU) / Európai Gazdasági Térségben (EEA) több mint 310.000 esetben jelentettek emberben fellépő (humán) élelmiszer eredetű bakteriális fertőzést, amelyből 322 eset végződött halállal.

Az EU-ban évente több mint 85.000 humán Salmonella fertőzéses esetet jelentenek évente, amelynek költsége elérheti a 3 milliárd eurót.

A 2011-ben Németországban és Franciaországban kitört és fertőzött görögszéna csírához köthető enterohemorrágiás (vérzéses bélgyulladást okozó) Escherichia coli (EHEC) járvány csaknem 4.000 fertőzést, 55 esetben halált okozott 16 országban.

Magyarországi helyzetkép
A humán egészségügyi és az állategészségügyi szakterület, intézmények, hatóságok együttműködése az élelmiszerláncot érintően számtalan helyen megvalósul, többek között az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzése, okainak feltárása területén. Az
ételmérgezések, ételfertőzések esetén a beteg először az egészségügyi ellátórendszerben jelentkezik, a betegség járványügyi kivizsgálása tipikusan egészségügyi feladat. Ugyanakkor
az esetek továbbvitele, a kiváltó ok felderítése, a szükséges megelőző intézkedések meghozatala már az élelmiszerlánc-biztonsági szerv feladata.

Az antimikrobiális rezisztencia hazánkban is jelen lévő közegészségügyi-járványügyi probléma, amely elleni küzdelemben szintén szorosan együttműködik a két ágazat. Az antibiotikumoknak a humán- és az állategészségügyben való racionális, célzott alkalmazása, továbbá az infekciókontroll megerősítése érdekében, mindkét ágazat stratégia dokumentumainak hangsúlyos a cselekvési területe. Az együttes szabályozási háttérrel, és megosztott (humán egészségügyi és állategészségügyi) hatósági kompetenciákkal érintett területek közül említést érdemel továbbá a különleges
táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, valamint a közétkeztetés területe, ez utóbbinál elengedhetetlen, hogy az ellátottak az egészségi állapotuknak, élettani igényüknek megfelelő, egészséges, és biztonságos ételekhez jussanak.

Ezeket támogatja a március 1-jén megalakult Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, mely az élelmiszerbiztonság területén elsősorban prevenciós tevékenységével, oktatásokkal, tájékoztatásokkal tud a lakosság szolgálatára lenni.

FM: a magyar élelmiszerlánc-biztonság rendszere megfelel a kihívásoknak