Az ízületi betegségek a világon több százmillió embert érintenek, az életkor kitolódásával 2020-ra előfordulásuk megduplázódik.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) javaslatára a 2000 január 1-től 2010 december 31-ig tartó „Csont és Ízület Évtizede" kezdeményezést hivatásos egészségügyiek egy csoportja szorgalmazta. Úgy találták, hogy a csont és ízületi megbetegedések társadalomra gyakorolt igen jelentős hatása miatt, továbbá a mozgásszervi betegségek terhének csökkentésére, a betegek életminőségének javítására az egyes országokat, szakmai-, betegszervezeteket, egyéneket nemzetközi szinten kell megszólítani.
Az ötletet a jelentős tudományos fejlődéshez vezető „Agy Évtizede" sikere generálta. Akkor hazánk elsőként csatlakozott állami szinten az egy évtizeden át tartó programhoz, aminek dr. Bálint Géza lett a magyarországi koordinátora.
Az ezredforduló óta a programot hivatalosan Kofi Annan ENSZ főtitkár, II. János Pál pápa, a Világbank, a Nemzetközi Vöröskereszt, s később legalább félszáz kormány támogatta.
A „Csont és Ízület Évtizede" című előadásában a szakma kihívásait és eredményeit elemezve dr. Géher Pál, a Budai Irgalmasrendi Kórház I. reumatológiai osztályának vezetője egyebek között elmondta, hogy az ízületi betegségek a világon több százmillió embert érintenek, az életkor kitolódásával 2020-ra előfordulásuk megduplázódik. Az ízületi kórkép valamelyike a fogyatékosság leggyakoribb oka, s egyben a leggyakoribb krónikus betegség, ilyen a csontritkulás, a porckopás, a rheumatoid arthritis, a derékfájás, a gerincprobléma, a súlyos végtagsérülés és megannyi, a gyermekeket érintő mozgásszervi elváltozás.
A „Csont és Ízület Évtizede" célkitűzései között olyan fontos kérdések szerepelnek, mint a mozgásszervi betegségek okozta szociális és gazdasági terhek csökkentése, a megelőzése, kialakulást követően a diagnosztikája, a korábbi eljárások minél korszerűbb eszközökkel, gyógyszerekkel való javítása, a hatékony kezelési módszerek kutatásának elősegítése, a róluk szóló döntésekbe az érintettek széles körének bevonása. Az ízületi betegségek okozta állapotromlások várható növekedésének 25 százalékos csökkentése, ugyanennyivel a csontritkulásos törések várható számszerű emelkedésének visszafogása, a gerincbetegségek indirekt költségeinek előre jelezhető kiadásainak negyedével történő lefaragása, végül a súlyos baleseti sérülések kalkulálható növekedésének 25 százalékos csökkentése a célkitűzések között található.
Az egy évtizedre szóló programban a Föld népességének a mozgásszervi betegségek okozta növekvő költségekre figyelmeztetnek, mozgósítanak és ajánlják, hogy az érintettek saját ellátásukban aktívan vegyenek részt, a megelőzés lehetőségeiről, a költséghatékony kezelésekről kellően tájékozódhassanak. Mindemellett a kutatásra, a fejlesztésre és az oktatásra is koncentrálnak.
Géher doktor előadásában a csontritkulásról szólva közölte, hogy az efféle törések száma az utóbbi évtizedben megduplázódott, az 50 évnél idősebb hölgyek harmadának lesz majd csonttörése, e kórkép miatt a fejlődő világban 10 év alatt megduplázódott a csípőtörések száma.
A gerincbetegségek terén sem lehet optimista a világ, 80 százalék esély van arra, hogy egy ember életében előfordul, a táppénzen gyógyulók közül ez a második leggyakoribb ok. Például csak az Egyesül Államokban 200 ezer beteg él gerincsérüléssel, felépülésük 9,7 milliárd dollárba kerül évente.
Ami pedig a gyermekkori ízületi betegségeket, traumákat illeti, 15 éves korukig a lányok 30, a fiúk 40 százaléka érintett.
Az USA-ból vett példa, 300 ezer gyerek szenved ízületi betegségben.
A baleseti sérülésekkel kapcsolatosan a szakember elmondta, hogy a világban minden 30 másodpercben meghal valaki baleset következtében. Évente 23-34 millió a sérült, a 45 esztendőnél fiatalabbak körében a baleseti sérülés a halál és a fogyatékosság leggyakoribb oka.
A neves szakember nemzetközi és magyarországi összehasonlításokat is tesz. Egyebek között, hogy a világ 65 országában 750 egyesület, szervezet 15 tagú elnökséggel működik, évente konferenciát tartanak, hírlevelet, internetes portált működtetnek és összedolgoznak az ENSZ-szel, a WHO-val.
Magyarországon 15 egyesület, 1 nemzeti koordinátor, 2 nagykövet dolgozik. Évente rendeznek oszteoporozis-sal és arthritis-szel foglalkozó napot, különböző kutatásokban 10 ezernél több lakost vontak be, s a csont-, ízületi kórképek megelőzésére, kezelésére, gondozására nemzeti program született.
Az úgynevezett konszenzus dokumentumban specifikus célokat is megfogalmaztak, ilyen egyebek között az új betegséget megállító terápiás eljárások sora, a multidiszciplináris fájdalomcsillapítás hogyanja és mikéntje, a betegek önkezelési képességeinek javítása, a páciensek, a paramedikálisok interneten történő tájékoztatása.
Döbbenetes adatokat sorol Géher Pál. Iskolai felmérés kimutatta, hogy a gyermekek több mint 80 százalékának gyengék az izmai, rossz a testtartása, még a teszt-gyakorlatokat sem képesek elvégezni. A rheumatoid arthritises-ek életminősége 40 éves korban, az arthrosisosoké 50 éves korban olyan, mint a 80 esztendős átlagnépességé. E kórképekben szenvedők 6-8-szor gyakrabban fordulnak háziorvoshoz, 5-7-szer gyakrabban szakorvoshoz, és több napot – 16-18 nap – töltenek kórházban, mint a nyugat-európai országokban a hasonló társaik. Ugyanakkor egy esztendő alatt az érintettek csupán 0,6-0,8-szor jutnak el gyógytornászhoz.
Szerencsére az egyre inkább terjedőben lévő, sikeresen alkalmazható biológiai terápia és egyéb kezelési módok, a mind szélesebb körű felvilágosítás, a betegségek és gyógyításuk médiában való szereplése az eddigiekhez képest pozitívabb jövőképet ígérnek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!