Egy szervdonor akár 6 emberéletet is megmenthet

Magyarországon jelenleg 941 ember szerepel a transzplantációs várólistákon – vese, szív, máj, tüdő, hasnyálmirigy – akiknek sok esetben az élete függ attól, hogy kapnak-e új szervet. Az orvostudomány a hétköznapi ember szemével nézve már-már csodákra képes a szervátültetések terén, de ezen csodáknak sokszor határt szab a donorszervek korlátozott száma.

Hazánkban a lakosság jelentős része nincs tisztában a szervdonációs törvényekkel, hacsak nem közvetlenül érintett a témában. Magyarországon - a törvény értelmében - mindenki feltételezett donornak számít kivéve azt, aki tiltó nyilatkozatot tesz szervei kivételéről. Bár a lakosság nagy része elméletben támogatja a szervdonáció kérdését, mégis a legtöbben visszakoznak, ha nekik kellene szervfelajánlást tenni.

Az egész világon súlyos problémát jelent a szerv- és donor hiány, amely nagymértékben javulna, ha az emberek megfelelően állnának a donáció kérdéséhez. A szervátültetéseknek a 27%-a hiúsul meg amiatt, hogy az elhunyt családja tiltakozik a szervek felhasználása ellen. Legnagyobb probléma, hogy az emberek nincsenek tisztában az agyhalál fogalmával, amelynek bekövetkeztével már nincsen remény a beteg megmentésére, viszont csak ebben az állapotban lehet a szerveket még úgy eltávolítani a donorból, hogy azok beültethetőek legyenek. Fontos, hogy a hozzátartozók megfelelő tájékoztatatást kapjanak, hogy ha már a szeretteiken nem tudnak segíteni, a szerveikkel akár 6 másik emberéletet is megmenthessenek. Hazánkban az átültethető szervek nagy része agyhalott donortól származik, de szerencsére az elmúlt időszakban az élődonoros szervátültetések száma is növekedésnek indult.

Ki lehet élő donor?
Élődonor a szervátültetésre váró beteggel vérség/genetikai rokonságban vagy bizonyítottan szoros érzelmi kapcsolatban lévő ember lehet, aki a felajánlást saját döntése alapján, önként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül teszi. A szervadományozást az illetékes Transzplantációs Bizottságnak kell engedélyeznie, miután elvégeztették a donációhoz szükséges vizsgálatokat. A szervre váróknak egyszerűbb dolga van, ha családtagja adja oda szerveit – vese, máj – mert ilyenkor nagyobb annak az esélye, hogy a szervátültetéskor figyelt indikátorok egyeznek, és így végrehajtható a transzplantáció. Az élő donoros transzplantáció másik előnye, hogy a várakozási idő minimálisra csökken, és rövid felépülési idő után a transzplantált jobb vagy akár teljes értékű életet élhet.

Október második szombatját a WHO 2005-ben a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapjává nyilvánította, melynek célja: tiszteletadás a donorok és családtagjaik felé, illetve szolidaritás a szervátültetésre váró betegek irányában. A transzplantáltak ezen a napon világszerte köszönetüket fejezik ki az átültetéseket végző sebészeknek, transzplantációs szakembereknek is. -„Szervdonáció és transzplantációs témákban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakosság felvilágosítására. A cél kettős: a transzplantációra alkalmas betegeknek minden információt meg kell adni a szervátültetés lehetőségéről és előnyeiről, másrészt mindent meg kell tenni, hogy csökkenjen a donorszerv felajánlással kapcsolatos félelem és ellenérzés." – fejtette ki Szalamanov Zsuzsa a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért elnöke a világnap kapcsán.

A Nemzeti Vese Program elkötelezett híve annak, hogy felvilágosítsa és edukálja a lakosságot szervdonációs és transzplantációs témában. Ennek érdekében rendszeresen támogatja a Transzplantációs Alapítvány nagyvárosokban szervezett Transzplantációs Fórumait, ahol a vesebetegeknek és hozzátartozóiknak ad tájékoztatást a transzplantációs lehetőségekről.