Élete végéig gyógyszert szed, aki asztmás?

Emiatt az érintettekben felmerül a kérdés, hogy meddig lesz szükségük az asztmaellenes szerekre, abbahagyhatják-e valaha a gyógyszerek szedését?

Jól kontrollált asztma

Az asztma gyógyszeres kezelése során a célunk, hogy úgy állítsuk be a dózist, hogy az a betegnél tartósan jó életminőséget, a tünetek megszűnését eredményezze és meggátolja a rohamok kialakulását. A terápia ezért minden esetben személyre szabott – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Mivel az asztma változékony, jelentős mértékben függ a környezet és a páciens állapotának változásaitól is, a kezelésben nagyon fontos szerepe van a betegoktatásnak és az állapotváltozáshoz igazított terápia módosításnak.

Asztma triggerek és akcióterv

Az asztmát provokáló légszennyezettség, pollenek, dohányfüst, fizikai aktivitás mellett az időjárás változásai, a párás, hideg levegő, a fizikai, lelki megterhelés, légúti fertőzés, megfázás is váratlan rosszabbodást idézhet elő a betegek állapotában. A jól beállított kezelés azt is jelenti, hogy a beteg ismeri a provokáló tényezőket és az asztma akció terv birtokában képes felismerni a kezdeti rosszabbodás jeleit. Tudja, milyen gyógyszereket kell használnia, hogy a roham kialakulását megelőzze.

Aki már egyszer is tapasztalta magán, vagy családtagján az asztmás rohammal járó légszomjat, félelmet, fulladásérzést, az próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje. A jól beállított gyógyszeres kezelés ezt a biztonságot nyújtja, ám sokan ennek ellenére is ódzkodnak a tartós, akár élethosszig tartó gyógyszer használattól és minél előbb szeretnék elhagyni, vagy csökkenteni a készítmények szedését. „A személyre szabott terápia manapság lehetséges és elvárható asztma kezelésében is. A terápia változtatása, esetleg a gyógyszerek elhagyása természetes az asztma több lépcsős kezelésében. Az egyes lépcsők a kezelésben eltérő gyógyszereket, rohamoldók és fenntartó kezelések kombinációját jelenti. Attól függően, hogy a beteg a lépcső melyik fokán áll, annak megfelelő terápiát alkalmazzuk nála. Az egyes fokokról fel-és le is léphetünk, a kezelésben így van létjogosultsága a step down-nak is, (a gyógyszeres kezelés csökkentése) a step up-nak (kezelés folytatása a következő lépcsőn) is, sőt létezik un. MART ( Maintenance and Reliever Therapy - fenntartó és rohamoldó terápia ugyanazon belégzővel) kezelési forma is."

Asztmában a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, rohamok megelőzése - szükséges a kezelést módosítani. Ezt követően alapvető cél a kontrollált asztma esetén minimális szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy alapesetben minden betegnek fél évente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton. Az akkor mért eredmények és a beteg beszámolója alapján van lehetőség módosítani a kezelést. „Ha a legalább 6 hónapja alkalmazott gyógyszeres kezeléssel a perzisztáló asztma 6 hónapja kontrollált, a gyógyszerelést lehetőleg csökkenteni kell. A gyógyszerelés csökkenthető a dózis csökkentésével vagy egy gyógyszer elhagyásával. Ennek megfelelően a terápia folytatható az azonos, vagy az eggyel alacsonyabb lépcsőn."

Előfordulhat, hogy a korábban jól kontrollált asztmás betegnél a gyógyszerek csökkentése, átállítása kezdetben problémákat okoz, vagy csökkentett terápiával nem kontrollálttá válik. Ilyen esetben nyújt megnyugtató segítséget a telemedicina, aminek segítségével az orvos személyes találkozó nélkül is nyomon követheti a beteg állapotát. A beteg részletes légzésfunkciót tud otthonában végezni, és ezt online az orvosnak-szolgáltatónak elküldeni. Ez alapján, ha szükséges, az orvos konkrét terápiás változtatást tud javasolni illetve súlyosabb esetben soron kívüli személyes vizitre hívhatja a beteget, a roham elkerülése érdekében.