Nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért, aminek kialakulásában számos tényező játszik közre.
A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul, írja az Index.
A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.
Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.
Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).
Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:
- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,
- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,
- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).