• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Mi történik, ha túl sokat dolgozunk?

Lapszemle 2018.08.25 Forrás: 168 Óra Online
Mi történik, ha túl sokat dolgozunk?

Világszintű egészségügyi probléma a kevés pihenőidő, a túl sok munka fokozza a stresszt, fájdalmat okozhat.

A túl sok munka megnöveli a balesetek esélyét, fokozza a stresszt és fizikai fájdalmat is okoz. De nem ez a fő probléma, hanem az, hogy nagyon sokan semmit sem tehetnek ellene. A leírás a BBC-n közölt új, világszintű felmérésre vonatkozik, mely szerint átlagban egyre több munkaórát kell dolgoznunk. Számszerűsítve az Internation Labour Organization statisztikáját ez azt jelenti, hogy az 1,8 milliárd munkavállalóból 400 millió dolgozik heti 49 órát, vagy annál többet, írja a 168 Óra online kiadása.

Számos kutatás bizonyította már, hogy a mértéktelen túlórázás, hétvégézés csökkenti a produktivitást, és nem csak hogy úgy érzi tőle az ember, hogy rossz az egészsége, de előbb utóbb valóban beteg is lesz.

A BBC a témát tovább elemezve rávilágít, hogy a dolog végül is logikus. Egy túlhajtott ember fáradt, ergo könnyebben okoz vagy szenved el balesetet, esetleg hibázik munka közben. Egy amerikai tanulmány szerint, amely 13 évnyi munkakörülményt vizsgált, arra jutott, hogy ahol nem volt elég pihenőidő, ott a dolgozók 61 százalékkal nagyobb eséllyel sérültek meg, betegedtek meg.

A tanulmány szerint például, ha valaki reggel 8-kor kel és még hajnali 1 órakor is ébren van, akkor a teljesítőképessége rosszabb, mintha a szervezetében fél ezrelék alkohol lenne (ami egy 73 kilós férfi esetén 6 deciliter sörnek felel meg). Ha hajnali 5 óráig lenne ébren, az egy ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő fizikai állapotot jelent. Mindez nem tűnhet soknak, ám ha belegondolunk abba, hogy alkoholos befolyásoltság alatt vezetni sem lehet, akkor mennyire lehet biztonságosan komoly, fizikai vagy részletekre különös odafigyelést igénylő munkát végezni ilyen fizikai és mentális állapotban?

Rég elmúltak már azok az idők, amikor a munka az iroda elhagyásával véget ért. Az emailek munkaidőn túli megválaszolása, a hívás fogadása már sok munkahelyen teljesen normálisnak tekinthető, sőt, elvárás.

Egy 2016-os tanulmány szerint a stressz szintért is felelős, mellékvesekéreg által termelt kortizol a reggeli órákban a legmagasabb, de sokkal magasabb azoknak a szervezetében, akik egy olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a „riaszthatóságuk” elvárás. 

 

Legolvasottabb cikkeink