Az elsősorban férfiakat érintő Bechterew-kór is állhat a hajnalban kezdődő derékfájás mögött.
Elsősorban a férfiakat érinti és többnyire 40 év alatti korban indul a Bechterew-kór, amely jellemzően hajnalban jelentkező derékfájdalommal kezdődik. A gerincoszlopban kialakuló gyulladásos betegséget a reumatológus szakorvos szerint minél hamarabb el kell kezdeni kezelni a mozgásfunkció megtartása érdekében. Elengedhetetlen a rendszeres, speciális gyógytorna, hosszabb távon ugyanis a gerinc fokozódó merevsége és a mellkas tágulékonyságának csökkenése révén romló légzésfunkció is fenyeget.
A Bechterew-kór, vagy spondylitis ankylopoetica (elterjedt rövidítése SPA – magyar elnevezése sajnos nincs) a gerinc gyulladásos betegsége. A gerincoszlopot alkotó elemek, a csigolyák, porckorongok között gyulladása kóros immunfolyamat miatt lép fel. Emiatt a csigolyák között csontos hidak alakulnak ki, hosszú évek alatt pedig a gerinc teljes elmerevedéséhez vezethet. A gerinc ily módon kialakult mozgáskorlátozottsága jellegzetes tartást eredményez, rendszerint kihatással van a vállak és a csípők mozgására is.
„Típusos esetben a beteg hajnalban rendszeresen derékfájdalomra ébred, ki is kel az ágyból, mert mozgásra a fájdalom kicsit enyhül, majd a gerinc reggeli merevsége napközben javul. A betegség előrehaladtával a gerinc mozgásának korlátozottságát, elsőként általában a fej fordításának nehézségét veszi észre a páciens, a derék merevsége miatt pedig problémát jelent az előre hajolás” – fogalmazott dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus szakorvosa (képünkön).
A Bechterew-kór kezelését sokszor hátráltatja, hogy a tünetet a páciens csak egy egyszerű derékfájásnak tartja és mivel nem is sejti, hogy súlyosabb mozgásszervi betegség állhat a háttérben, nem fordul vele orvoshoz. Kétségkívül nem gyakori betegség, nagyjából a népesség kevesebb, mint 0,5%-át érinti, nagyobb arányban a fiatal férfiakat, de gyermekkorban is kezdődhet.
Hogy mitől alakulhat ki a Bechterew-kór, nem teljesen tisztázott. A reumatológus szerint genetikai kockázatot jelent, ha valaki hordozza az úgynevezett HLA-B27 gént, ez a betegek kb. 60-70%-ában mutatható ki. Bizonyos fertőzések szerepe a kialakulásban nagyon valószínű. Bár ezt nem tekintjük autoimmun betegségnek, a gyulladásos folyamat kóros immunműködés miatt áll fenn.
A szakértő szerint a krónikus gyulladásos állapot – amely nem mindig tükröződik a laborvizsgálati eredményben – az egész szervezetre kifejti hatását, étvágytalanság, fogyás, légszomj jelentkezhet, még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is emelkedik. Érdemes tudni, hogy hasonló gerincbetegség társulhat a pikkelysömörhöz, gyulladásos bélbetegségekhez és bizonyos szemgyulladásokhoz is.
„Tartós nyugalmi derékfájás esetén mihamarabb reumatológus felkeresése ajánlott, hiszen a jellegzetes tünetek mellett sokszor már a fizikális vizsgálat, a gerinc funkcionális állapota gyanút kelt a betegségre. A további kivizsgálás során a megfelelő képalkotó vizsgálatok, kezdeti stádiumban MR, később a röntgen, HLA-B27 gén kimutatása és egyéb laborvizsgálatok eredményét látva közelebb kerülhetünk a korai diagnózishoz” – tette hozzá dr. Mihola Dóra.
Ez azért nagyon lényeges, mert a betegség kezeletlenül visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet. A gerinc elmerevedésének üteme egyénenként változó, a Bechterew-kór hosszantartó, krónikus betegség. Korábban csak nem-szteroid gyulladáscsökkentők álltak rendelkezésre a fájdalom csökkentésére és a folyamat mérséklésére (szerény eredménnyel), ma már azonban biológiai terápiás szereket is alkalmaznak. A gyulladás célzott blokkolása révén jelentősen javítható a betegek állapota, életminősége. Minden esetben fontos szerepet kap a mozgásterápia, a speciális gyógytorna, légzésfunkciót javító gyakorlatok végzése a mozgásfunkciók megőrzése érdekében.
Az interjú video változatban letölthető innen.