Elsősegély: nem elég a lélegeztetés

Szeptember 12. az Elsősegély Világnapja. A Magyar Vöröskereszt tájékoztatója szerint 150 évvel ezelőtt egy eszme kezdte meg világhódító útját. Henry Dunant, a fiatal üzletember a solferinoi ütközet borzalmait látva eltökélte, itt az ideje a cselekvésnek.

Nem csak a mai Vöröskereszt megalapítóját tiszteltjük Henry Dunant személyében, hanem azt az eszmei örökséget is, melyet a Vöröskereszt mozgalma ma jelent a világ számos pontján. A vörös kereszt és vörös félhold szimbóluma ma már nem csak a szenvedőknek jelenti talán az utolsó szalmaszálat, de mindennapjainkban is fontos szerepet tölt be. Elég, ha visszagondolunk a háborús idők vöröskeresztes nővéreire, a 70 éve szerveződő rendszeres véradásokra, a strandokon szolgálatot teljesítő önkéntes elsősegélynyújtókra és vízimentőkre, vagy épp az elsősegély-vizsgákra. Az átlag állampolgár talán utóbbival találkozik leginkább.

Az első világnapi eseménysorozatot a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége 2000-ben szervezte. Az eltelt évek során egyre több nemzeti társaság kapcsolódott a programhoz, ma már több mint 100 Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezet csatlakozik a kezdeményezéshez világszerte. Így vált minden év szeptemberének második szombatja az Elsősegély Világnapjává. Idén e nap szeptember 12-ére esik, amikor világszerte számos ponton szerveznek különféle eseményeket, programokat, versenyeket, hogy felhívják a figyelmet arra, az elsősegély-tudás minden nap és minden helyzetben életet menthet. A Magyar Vöröskereszt ezért elsőrendű feladatának tekinti, hogy az életmentés tudománya a társadalom általános műveltségének részévé váljon.

Legutóbb 2005-ben módosították az elsősegélynyújtás vizsgarendjét. A 2009. október 1-én életbe lépő változás sok tekintetben korszakalkotó. Az orvos-szakmai elvárások szerint az életben tartáshoz ma már nem elég pusztán lélegeztetni, komplex újraélesztésre van szükség. A segítőnek fel kell tudnia ismerni, milyen segítségre szorul a sérült személy. Keringésleállás esetén, ha van defibrillátor-pont a közelben, ha nincs, a kézi, komplex újraélesztés az egyetlen esély a túlélésre. A defibrillátor programok terjedése önmagában szükségessé teszi a korszerű újraélesztési ismeretek terjesztését. Hangsúlyozzuk, hogy az elsősegély nem helyettesíti a szakszerű orvosi ellátást, de – és ez a legfontosabb – életben tart a segítség megérkezéséig.

Az elsősegély-nyújtás képességében sajnos sereghajtók vagyunk az Európai Unióban. A Nemzetközi Vöröskereszt kimutatásában Nyugat-Európa a dobogós, ott a népesség döntő többsége részesül elsősegély-képzésben. Norvégiában a lakosság 95%-a, Ausztriában és Németországban 80%-a, míg Izlandon 75%-a kap használható és eredményes ismereteket e téren. Mindeközben számos országban – és ezt már a Nemzetközi Vöröskereszt is aggodalomra okot adónak minősítette – az arány drámaian alacsony, mindössze 5-10% közötti.

Magyarország helyzete még ehhez képest is elszomorító. Hazánkban a lakosság mindössze 0,3%-a részesül elsősegély-képzésben, noha világszerte – főleg az időskorúak esetében - egyre nő a kockázat. A betegségek mellett főképp a közlekedési balesetek és a hirtelen szívhalál okozza a legtöbb halálesetet, de nem elhanyagolható a káros kémiai és környezeti hatások szerepe, a növekvő alkoholfogyasztás, vagy épp az otthoni balesetek számának drasztikus növekedése.