Éltető és betegítő napfény

Bizonyított, hogy genetikai és környezeti tényezőknek – köztük az UV-sugárzásnak – is szerepe van a bőrdaganatok kialakulásában, ezért a bőrünket védeni kell a napsugárzástól. Azonban az is köztudott, hogy a napfény hatására keletkező D-vitaminra is szüksége van egyebek mellett a csontoknak, továbbá a napfény véd a fertőzésektől, autoimmun betegségektől, valamint a belső szerveink esetében szerepet játszik a daganatok megelőzésében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már heti néhány, napon töltött negyed-fél óra alatt elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik szervezetünkben a nyári hónapokban. A szolárium által közvetített UV-A sugárzásnak azonban nincs D-vitamin képző szerepe – kezdi Emri Gabriella, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

Az egyénre szabott fényvédelemnek fontos szerep jut. A fehér bőrű, szeplős, vörös hajú, kék szemű vagy sok anyajeggyel rendelkező emberek érzékenyebbek az UV-sugárzás daganatkeltő hatásával szemben. A bőrgyógyász azt tanácsolja, hogy a leégést mindenképp el kell kerülni, mert a gyermek- és fiatalkori napégésnek van legnagyobb szerepe a melanóma kialakulásában.

Fényvédő krémekből nagy a választék, de megfelelően csak az UV-A és az UV-B sugarakat is kiszűrő széles spektrumú készítmény óvja a bőrt. (Előbbivel szembeni védelem erősségére a csillag, utóbbira az SPF/UPF szám utal). A közvetlen UV-B sugárzás ugyanis árt a DNS-nek, az UV-A pedig azáltal, hogy károsítja a DNS-javító fehérjéket, csökkenti az UV-B sugárzással szembeni védelmet. Az érzékeny bőrűek minimum 30-as faktorú fényvédőt használjanak, és a bőrt fokozatosan szoktassák hozzá a napfényhez.

Egyre több arckrém is tartalmaz fényvédőt, ami nyáron hasznos lehet, ám ez mégsem jelent mindenkinek jó megoldást. A krémben lévő egyéb illatosító és tartósító anyagok ugyanis fényérzékennyé tehetik a bőrt, mint ahogyan többek között bizonyos vérnyomás- és gyulladáscsökkentő, vízhajtó gyógyszerek is. Ezért érdemes elolvasni a gyógyszerek használati utasítását, és kerülni a napsugárzást.

A napfürdőzés 11-15 óra között az egyébként egészséges, gyógyszert nem szedő embereknek sem tanácsos. Emri Gabriella szerint a fényvédelmet az öltözékünkkel tudjuk legjobban elérni. Kalappal, napszemüveggel, színes pólókkal takarhatjuk el a napnak leginkább kitett bőrfelületeket, sőt már kaphatók UV-védelemmel ellátott ruhák is.

Az utóbbi években már nem emelkedik látványosan a napsugárzás káros hatásával összefüggésbe hozható melanómás esetek száma, ám még mindig sok a későn felismert betegség. Az érintettek átlagéletkora 56-57 év, de egyre több a fiatal, 40 év alatti melanómás. Nőknél a lábon, férfiaknál inkább a törzsön jelenik meg az elváltozás. Ezért fontos, hogy figyeljük saját bőrünket, és az anyajegyeket. Ha ezek több színt tartalmaznak, szélük és alakjuk szabálytalan, illetve változik, akkor érdemes megmutatni a háziorvosnak, aki szükség esetén sürgősségi beutalót ad a bőrgyógyászatra.