• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Endokrin betegségek és hormonok a fogyás útjában

Egészségmagazin 2023.12.01 Forrás: endokrinkozpont.hu
Endokrin betegségek és hormonok a fogyás útjában

Az életmódbeli tényezők mellett ritkán genetikai, gyakrabban hormonális okok állnak az elhízás hátterében.

Az elhízást nem véletlenül nevezik civilizációs ártalomnak, hiszen az esetek döntő részében az egészségtelen életmód következménye. De fontos tudni, hogy a túlsúly és akár a sikertelen fogyókúra hátterében endokrin betegség és hormonzavar is állhat, amit szakorvosi vizsgálattal lehet felderíteni – hívja fel a figyelmet dr. Mutnéfalvy Zoltán az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász szakorvosa.

Ki számít túlsúlyosnak?

A túlsúly nem más, mint a test különböző területein felhalmozódó zsírfelesleg. A férfias (android vagy alma) típusú elhízás esetében jellemzően a has, a mell és a nyak területére koncentrálódik a nem kívánatos zsírréteg, míg, ha inkább az alhas, a fenék és a combok területére rakódik le, akkor nőies (ginoid vagy körte) típusú elhízásról beszélünk. Az első, tehát az alma típusú elhízás jelent nagyobb kockázatot az egészségre, mert ezt gyakran a zsigeri, tehát a belső szervek, főleg a hasűri szervek között lévő zsírréteg felhalmozódása okozza. 

Az alma típusú túlsúlyt legegyszerűbben a derék körfogatának mérésével lehet megállapítani. Férfiaknál az ideális haskörfogat maximum 94 cm, nőknél 80 cm. Férfiak esetében a 102 centimétert, nőknél a 88 centimétert meghaladó haskörforgat már komoly egészségügyi kockázatokat jelent.

A testtömeg index is segít a testsúly objektív megítélésben. A testmagasság és a testtömeg arányából számolható, 25-ös érték felett túlsúlyról, 30-as felett elhízásról beszélünk.

Mi okozhat túlsúlyt?

A túlsúly az esetek döntő részében az egészségtelen életmód következménye. Egészen egyszerűen sokkal több energiát visznek be (több táplálékot fogyasztanak el), mint amennyit elégetnek, a felesleges tápanyagot pedig a szervezetük zsír formájában raktározza el. Egy férfinak átlagos fizikai aktivitás mellett napi 2500, egy nőnek 2000 kalóriára van szüksége.

De nemcsak azok hízhatnak el, akik egészségtelenül étkeznek és/vagy nem mozognak eleget. Az életmódbeli tényezők mellett ritkán genetikai, gyakrabban hormonális okok állnak a probléma hátterében (de például egyes gyógyszerek mellékhatásaként vagy bizonyos betegségek következtében is kialakulhat elhízás.)

Elhízást több endokrin betegség is okozhat, illetve ezek akadályt képezhetnek a fogyás útjában. A belső elválasztású (endokrin) mirigyek az általuk termelt hormonokat közvetlenül a véráramba juttatva szervezetünk számos alapvető funkciójának működtetésében részt vesznek. Ezek: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvesék, a petefészkek, a herék és részben a hasnyálmirigy.  Aki tehát túlsúllyal küzd, amit nem indokol az életmódja, illetve aki a következetes életmódváltás (diéta, mozgás) ellenére sem tapasztal érdemi pozitív elmozdulást a súlyában, annak érdemes endokrinológus szakorvost felkeresnie – hívja fel a figyelmet dr. Mutnéfalvy Zoltán.

Endokrin problémák a fogyás útjában

Az endokrin megbetegedések közül a túlsúly vagy a sikertelen fogyókúra egyik leggyakoribb oka a pajzsmirigy-alulműködés. Vagy megfordítva: a hipotireosis egyik leginkább szembetűnő tünete éppen a lelassult anyagcsere, illetve az ennek következtében meginduló súlygyarapodás. Sok más tünet is jelen lehet, leginkább: gyengeség és fáradékonyság, idegesség, ingerlékenység vagy álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése, hangulatingadozások, bőrszárazság, hajhullás, székrekedés, alacsony pulzus, hideg végtagok, a nemi funkciók felborulása. A pajzsmirigy alulműködését célzott vérvizsgálattal meg lehet erősíteni vagy ki lehet zárni, ha pedig igazolt az elváltozás, akkor többnyire gyógyszeres kezeléssel rendezhető a pajzsmirigy működése. Ezzel pedig jó esély van arra is, hogy a páciens megszabaduljon a lerakódott kilóktól.

Elhízáshoz vezethet az inzulinrezisztencia (IR) is, és ez is egy olyan állapot, amely nagyon megnehezíti, sőt gyakorlatilag lehetetlenné teszi az eredményes fogyókúrát. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, amikor a szénhidrát anyagcserében résztvevő szervek (a vázizom, a máj és a zsírszövet) érzékenysége csökken az inzulin hatásával szemben, és csak magasabb inzulin szintek mellett tudnak a sejtek a megfelelő működésükhöz elegendő cukrot felvenni, így az felhalmozódik a vérben, ill. a magasabb inzulin szintek miatt a zsírszövet szaporodása megindul. Ez idővel elhízáshoz (főleg hastájéki) és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Az IR-t tehát több okból is fontos időben diagnosztizálni, és mielőbb kezelni (életmódváltással vagy gyógyszeresen), mert hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okoz.

Hormonális problémákra is gondolni kell

Előfordul az is, hogy a túlsúly hátterében bizonyos hormonok mennyiségi eltolódása áll. Ilyen lehet

-          a kortizol és a DHEA (ez utóbbit a mellékvese termeli, amire például a stressz negatív hatással van)

-          Adiponectin és leptin

-          az éhséghormonnak is nevezett ghrelin, amit a gyomor nyálkahártyája termel és feladata, hogy az agyban éhségérzetet váltson ki

-          a CCK (kolecisztokinin), ami éppen a fehérjék és a zsírok emésztésében játszik fontos szerepet

-          a növekedési hormon (GH) nevével ellentétben nemcsak a növekedéshez, de a szervezet zsíranyagcseréjéhez is nélkülözhetetlen.

-          vagy a férfihormonként ismert tesztoszteron, aminek csökkent mennyisége elősegítheti az elhízást, illetve megnehezítheti a fogyást.

Ezek egy részét is érdemes szakorvosi vizsgálat keretében ellenőriztetni, mert ha szintjüket nem normalizálják, az a fogyásban is akadályt jelenthet.

Összességében fontos látni, hogy az elhízásnak sok oka lehet, ennek megfelelően nem ritkán a túlsúly elleni harcot is több fronton kell megvívni. Az okok pontos felderítése érdekében, valamint, hogy az érintettek eredményesen és tartósan megszabaduljanak a felesleges kilóktól, feltétlenül érdemes szakorvos segítségét kérni – mutat rá az Endokrinközpont specialistája.