Heti 750 perc hozta a legjobb eredményt, ugyanis ez 36 %-kal csökkentette az idő előtti halálozási kockázatot.
A legújabb, 17 országra kiterjedő vizsgálat igazolta az életmód orvoslás rég hangoztatott állítását, miszerint a mozgás akár életet is menthet. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a felmérés eredményeit és a pontos ajánlásokat ismertette.
750 perc hetente
A közelmúltban a The Lancet c. szaklapban publikálták azt a tanulmányt, amely 17 ország 131 ezer lakosát 7 éven keresztül követve vette górcső alá a mozgás és az egészség kapcsolatát. A tehetős és kevésbé tehetős országokban a kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze a fizikai aktivitás a szív-érrendszeri betegségekkel és a halálozással. Fizikai aktivitáson pedig elég sokféle mozgást értettek, a házimunkától, a fizikai munkavégzésen és a gyalogláson keresztül a konkrét edzésig.
A Prospective Urban and Rural Epidemiological Study (PURE) végül a következő megállapításra jutott: már 30 perces napi aktivitás, amelyet a hét 5 napján végzünk, megelőzhet 12-ből 1 halálesetet és 20-ből 1 szív-érrendszeri betegséget, amelybe beleértendő a stroke, a szívinfarktus és a szívelégtelenség is. Azt is megállapították, hogy a jelentősen nagyobb mennyiségű mozgás, összességében a heti 750 perc hozta a legjobb eredményt, ugyanis ez 36 %-kal csökkentette az idő előtti halálozási kockázatot. Természetesen azt is hozzátették, hogy ezt a nagy mennyiséget főként azok tudták teljesíteni, akiknek a munkájuk része volt a fizikai aktivitás.
Ez a - maga nemében legnagyobb - kutatás főként azért jelentős, mert eddig az ilyen felmérések csak a gazdagabb társadalmakat vizsgálták és csakis a szabadidős tevékenységként végzett mozgást vették figyelembe.
Az ajánlásokat kevesen veszik komolyan
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente: aerob- és a rezisztenciaedzést.
- Az aerob edzés a gyakorlatban leginkább az állóképességi edzésnek felel meg, ide tartozik minden olyan mozgástípus, ami megizzaszt, felgyorsítja a pulzust, gyorsabb légvételt eredményez. Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot – ismerteti dr. Babai László. – A WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.
Ugyanakkor amerikai adatok azt mutatják, hogy az emberek kb. 79 százaléka nem is közelíti meg ezt az ajánlott időtartamot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a 2014-es európai adatok sem jobbak. Eszerint mindössze 4,5 százalék azok aránya, akik a hét minden napján végeznek testmozgást. Ennél kevesebben vannak azok, mindössze 3,2 százalék, akik kifejezetten az izomerősítéssel, az állóképesség fejlesztésével összefüggő gyakorlatokat végeznek. Ez erős kontrasztban áll azokkal, akik teljes mértékben elhanyagolják az ilyen jellegű tevékenységeket. A válaszadók 76 százaléka ugyanis „ki sem kel a foteljéből". A hazai statisztikák szerint a magyar lakosság átlagban csupán heti 49 percet mozog. Ez pedig szinte egyenes út számos, életmóddal összefüggő betegség – többek közt elhízás, cukorbetegség, érelmeszesedés, mozgásszervi- és szív- érrendszeri betegségek, sőt egyes daganatos betegségek - kialakulásához.
A halálos négyes kivédhető
A halálos négyesnek is nevezett metabolikus szindróma éppen a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás miatt alakul ki. - Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és a vércukorszint az infarktus és más, rendkívül komoly betegségek előszobái, amelyek feltétlen kezelést igényelnek. Ha pedig már kialakult például egy szív- és érrendszeri betegség, ritkán lehet tökéletesen meggyógyítani, onnantól állandó kezelésre van szükség. Azonban a már kialakult betegség esetén is fontos lenne az életmódváltás – hangsúlyozza Babai doktor. - A statisztikák szerint az infarktuson átesett emberek közül azoknak, akik nem változtattak az életmódjukon, fél év múlva háromszor nagyobb volt a visszaesés kockázata, mint azoknak, akik abbahagyták a dohányzást, megfelelően táplálkoztak és egy gondosan felépített mozgásprogramot is követtek. Éppen ezért van döntő jelentősége az életmód orvoslásának, ami gyakorlatilag az embert egészében vizsgálva és kezelve, a XXI. század szemléletével és módszereivel segít a gyógyulásban.