Érszűkület? Hanyagságnak infarktus lehet a vége!

A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy az elhanyagolt érszűkület esetén megnő a fekély, az infarktus és a stroke kockázata is.

Rizikófaktorok az életmódban

A perifériás érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.

A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehéz, sokkal hatékonyabban működik viszont a megelőzés. A betegség ugyanis számos életmódbeli tényezők hajlamosít, mint a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. A fentiek közül a dohányzás a legveszélyesebb: egyértelmű az összefüggés.

A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy mindenki felelősséget vállaljon az egészségéért, a dohányzást ne is kezdje el, és szükség esetén kérjen szakértő segítséget. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van - súlyosságtól függően:

1. Amíg a betegség lappang, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív eredmény megnyugtató lehet, de ilyenkor már érdemes belevágni egy életmódváltásba, hogy elkerülhető legyen egy későbbi, komoly betegség.

2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Kis pihenő után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, de bizonyos járástávolság újból jelentkezik. Ezt a stádiumot intermittáló sántításnak nevezik.

3. Később már nyugalomban is, főleg éjjel, fekvő helyzetben jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, elfehéredhet, elkékülhet – mindez a rossz vérellátás miatt.

4. Igazán súlyos az állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.

A súlyos következmények elkerülhetők

A fel nem ismert érbetegséget, az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának.

Pontos statisztikák igazolják, hogy a perifériás érelzáródát hány évvel követi – szinte szabályszerűen – az infarktus és/vagy a stroke. Hasonlóképpen meghatározott idő után követi az első infarktust vagy stroke-ot a perifériás erek elzáródása. Ezért hívjuk ezt sokér-betegségnek. Mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el és kialakulnak az aktuális klinikai tünetek.

Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.

- Az életmód orvoslás és a megfelelő gyógyszerelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet, akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és vérlemezkegátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég - hangsúlyozza Prof. dr. Blaskó György.- Vagyis a beteg részéről komoly lelkierő szükséges a dohányzás azonnali elhagyásához, életmódváltoztatáshoz, a megtett lépéseket pedig az orvosnak rendszeresen ellenőriznie kell. A jól kidolgozott életmódprogrammal jelentős javulás érhető el.