Ezért kell kivizsgáltatni a soron kívüli szívdobbanást

A korai kamrai ütés tulajdonképpen egy soron kívüli szívdobbanás, ami érezhetően eltér a normálistól. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ez sokszor ijesztő lehet, és bár leggyakrabban nincs mögötte komoly betegség, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

Korai kamrai ütés – plusz dobbanás és kimaradó ütem is lehet

A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extraszisztolé) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. A jelenség ritkább gyerekeknél, és felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást. Ugyanakkor, akiknél a családban már előfordult szívinfarktus, azoknál a korai ütés egyik fajtája, a korai kamrai komplexus (PVC) az idősödéssel egyre nagyobb eséllyel jelenhet meg. Aki ilyet tapasztal, érdemes átgondolnia, milyen lehetséges okok fedezhetők fel az életében az alábbiak közül:

- magas koffeinfogyasztás,

- dohányzás,

- stressz, szorongás,

- droghasználat,

- jelentős alkoholfogyasztás,

- bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer (ezekről a szakorvossal kell egyeztetni),

- alacsony káliumszint,

- várandósság.

Mivel azonban akár szívbetegség is okozhat extra ütéseket és kimaradásokat, a kardiológiai kivizsgálást mindenképpen ajánlatos elvégeztetni.

Nem csak az ütést lehet érezni

A korai kamrai ütés nem feltétlenül érezhető, de az esetek egy részében kifejezetten erős bedobbanást vagy egy kimaradó ütemet éreznek az érintettek. Egyesek akár olyan extrém tüneteket is tapasztalhatnak, amelyek akár komolyabb problémára is utalhatnak, mint ájulás közeli állapot, nagyon gyorsan pumpáló szív, hideg verejtékezés vagy pillangórepkedés szerű érzés a mellkasban.

- Akármilyen is az érzés, akkor is érdemes kivizsgáltatni a jelenséget, ha nem ijedtünk meg tőle. Gyakran már a sztetoszkópos vizsgálattal is felfedezhetünk valamit, de többnyire szükség van további vizsgálatokra is, mint az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang, a 24 órás Holter-monitorozás – ismerteti dr. Vaskó Péter. – Bár legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, amely akár életmódbeli változtatásokkal rendezhető, ha felfedezzük a szív-érrendszerben jelenlévő kiváltó okot, azt természetesen kezelnünk is kell. Az esetek nagy részében nincsenek komplikációk, de mindenképpen ellenőriznünk kell, nem alakult-e ki valamiféle szívritmuszavar. Azoknál a betegeknél, akiknél a szívinfarktus után jelennek meg gyakori kamrai eredetű korai ütések, a kamrai tachycardia vagy kamraremegés miatt bekövetkező hirtelen szívhalál kockázatát is csökkentenünk kell körültekintően elrendelt gyógyszerekkel, esetleg angioplasztikával vagy a koszorúér betegség kezelését célzó áthidaló, bypass műtéttel. Ugyanakkor az életmód jelentőségét itt sem lehet eléggé hangsúlyozni, egy speciálisan felépített, szívinfarktus utáni életmódprogrammal komoly életminőség javulás következhet be és jelentősen csökkenthető a kiújulás kockázata.