Fáj-e a depresszió?

A hazai felmérések 55, a külföldi szakirodalmi adatok 65 százalékosra teszik a depressziós betegek azon csoportjának arányát, amelyikben az alapbetegséget fájdalomtünet kíséri.
Ezekben az esetekben a fájdalomnak nincs egyéb szervi oka, mint maga a depresszió, az e csoportba tartozó betegek tehát nem azonosak azokkal, akiknél valódi mozgásszervi vagy egyéb ok miatti krónikus fájdalom játszik szerepet a depresszió kialakulásában, jelentkezésében.

A legújabb tudományos vizsgálatok arra következtetnek, hogy a depresszió hátterében meghúzódó idegrendszeri zavar, azaz bizonyos ingerület átvivő anyagok hiánya szerepet játszanak a fájdalomérzet kialakulásában is – tudtuk meg dr. Sövényházi Magdolnától, a pszichiátriai szereiről is ismert Lilly Hungária Kft. munkatársától.

A doktornő elmondta, ezen anyagok a gerincvelő fájdalomérző pályáit olyan módon szabályozzák, hogy a normális testi ingerek által keltett érzeteket az ember ne fájdalomként élje meg. Ezek hiányában azonban a fájdalomküszöb csökkenhet. E feltételezés kapcsolja össze a depresszió jellemző tüneteit azokkal a fájdalmakkal, melyeknek más okát nem találják, de melyeket a depressziós betegek gyakorta éreznek.

A magyar pszichiáterek körében végzett felmérés szerint betegeik több mint felénél jelentkeznek depresszióhoz társuló fájdalmak, a leggyakrabban derék,-hát,- fej és nyaki fájdalmakra panaszkodnak a páciensek, de gyakoriak a hasi és izületi fájdalmak is.

A fent vázolt feltételezésen alapul annak az áprilisban hazánkban is forgalomba került gyógyszernek a hatásmechanizmusa, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak a fájdalomtünettel is bíró depressziós betegek kezelésében. A duloxetine hatóanyagú készítmény a kettős hatású szerek csoportjába tartozik, azaz egyaránt hat két ingerület átvivő anyag, a szerotonin és a noradrenalin szintjének szabályozására, mégpedig mindkettőre egyformán. A hatóanyagot második választható szerként írhatják fel a szakorvosok, illetve javaslatukra a háziorvosok, 90 százalékos társadalombiztosítói támogatással.

Segítség egy teljesebb élethez
A gyógyszert kifejlesztő cég hazai leányvállalata a pszichiátriai ellátás egyéb területein is részt vesz támogatóként. A 2003 őszén indított, Segítség a teljesebb életért című betegedukációs programban elsőként a betegekkel foglalkozó pszichiátereknek és szakápolóknak szerveztek szemináriumokat azzal a céllal, hogy a korszerű kezelés mellett a teljes élethez szükséges életmódváltásban is segédkezhessenek.

Ma már a programnak köszönhetően 35 Életmód Klub működik az országban, összesen több mint négyszáz beteg aktív részvételével, kórházakban, gondozókban és szociális intézményekben. A kis létszámú csoportokba elsősorban az antipszichotikum terápiában részesülők járnak, de léteznek olyanok közösségek is, amelyekben a depressziós vagy skizofréniában, illetve bipoláris zavarban szenvedők együtt sajátítják el az életmódprogram elemeit, amely a tornának és az étkezési tanácsoknak köszönhetően nem csak a testsúlyukra hat kedvezően, (így segítve megelőzni az őket átlagosnál jobban veszélyeztető szív- és érrendszeri betegségeket), hanem a pszichoterápia hatékonyságát, az orvos-beteg együttműködést is javítja.

Szombaton is tárva a Kapu
Mostantól szombatonként is nyitva tart az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főbejáratánál található Tárt Kapu Galéria, ahol a művészetterápia eszközeivel gyógyulók alkotásait lehet megtekinteni és megvásárolni. Mint megtudtuk, hamarosan már a tízezredik látogatót köszönthetik a galériában.