Csak negyven év múlva fogjuk látni, pontosan milyen pszichológiai és társadalmi hatásai vannak a digitális világnak.
Zacher Gábor már most óvatosságra int, és a Smart konferencián tartott előadásában felsorolt néhány olyan példát, amik jól mutatják, mennyire vágja tönkre az életünket a digitális technológia. Folyamatos online jelenlét, mobiltelefon-függőség és személyiségzavarok tömege: csak rajtunk múlik, hogy meddig rosszabbodik a helyzet, írja a 24.hu.
„Képesek lennénk 24 órát mobiltelefon nélkül tölteni?” – tette fel rögtön az előadása elején Zacher Gábor, valószínűleg sejtve a választ: 2019-ben már annyira össze vagyunk kötve a mobilunkkal, hogy szinte lehetetlen egy egész napig nem nyúlni hozzá. Ezt igazolja az is, hogy az emberek 25 százaléka reggel rögtön a telefonja után nyúl, 33 százaléka viszont először elmegy pisilni, aztán keresi csak meg a mobilját. Ezzel kezdjük és ezzel végezzük a napot, ami rengeteg nem várt problémát is felvethet.
Egy, az Egyesült Államokban végzett felmérésből kiderült, hogy a tinik 45 százaléka szinte folyamatosan online van. Itthon ez azért mégis kevesebb, de nem sokkal, és valószínűleg nem is sokáig. A fiatalok közel 90 százaléka használja a telefonját közvetlenül elalvás előtt, ami rosszabb alvásminőséghez és stresszhez vezethet. A folyamatos megosztott figyelem és a kevesebb alvásidő pedig hosszú távon a mindennapi teljesítményben is meglátszik. „A magyar gyerekeknél ez egyértelműen látszik a PISA-teszteken”, Zacher szerint.
A folyamatos online jelenlét olyan személyiségbeli zavarokat is okozhat, amelyeket a szakértők még mindig nem értenek pontosan: létezik egy snapchat diszmorfia nevű mentális betegség, amely nagyjából azt jelenti, hogy az iGennek, vagyis az online generációnak nevezett korosztály úgy akar kinézni, mint saját maga Snapchat-filterezett verziója, ezért pedig hajlandó kés alá is feküdni. Furcsának hangozhat, de egyre gyakoribb: az amerikai plasztikai sebészek 70 százaléka találkozott már a jelenséggel.