• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Füstmentes nap - néhány gondolat a dohányzásról

Egészségmagazin 2018.11.22 Forrás: Weborvos
Füstmentes nap - néhány gondolat a dohányzásról

A dohányzás több mint húszféle megbetegedés kialakulásában és ezek okozta halálozásban játszik vezető szerepet.

A nemzetközi Füstmentes Nap célja, hogy minden november harmadik csütörtökén egyetlen napra minden dohányos letegye a cigarettát. Az eredeti ötlet 1971-ből, Massachusetts állam kormányzójától származik, amelyet néhány évvel később az Egészségügyi Világszervezet is magáévá tett és nemzetközi nappá nyilvánított. 

De mióta is dohányzunk?

A dohányzás szokása az Amerikában élő indiánoktól ered, akik a szárított dohányleveleket szívtak el növények levelébe csavarva. A szokást az Amerikába érkező telepesek hozták át Európába. Magát a dohány növényt Jean Nicot honosította meg Európában, innen ered a dohánytermékek alapjául szolgáló dohánycserje (Nicotiana tabacum) elnevezése is. A dohányzás szokása először Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Kelet-Európában, Angliában, Németországban, Svájcban, Ausztriában, majd a Török birodalomban, Lengyelországban és Oroszországban is elterjedt. A dohányt eleinte élvezeti szerként használták a bódító füstje miatt, de gyógynövényként és dísznövényként is számon tartották. 

Az idők során a kezdetben növényi levélbe csavart „cigaretta” több átalakuláson, fejlődésen esett át: tubákolás, pipázás, szivarozás, szivarozás és végül a cigaretta ma is ismert és elterjedt formája, de ez már a XIX. század közepére tehető. 

Azonban csak lassan, az 1920-as években született meg az a felismerés, miszerint a dohányzás összefüggésben lehet a tüdő megbetegedésével, a tüdőrákkal. Az azóta eltelt időszakban egyre több kutatás folyt a témában, és immár bizonyított a dohányzás és a tüdőbetegségek közötti összefüggés. 

Tulajdonképpen mi okozza az ártalmakat?

A cigarettában – vagy a többi dohánytermékben – alapvetően háromféle káros anyag található: nikotin, valamint az égés során keletkező kátrány, szénmonoxid. A nikotin a függőséget alakítja ki a szervezetben, az égéstermékek közül a kátrány gyulladást, daganatokat okoz, a szénmonoxid pedig gátolja a szervek oxigénellátását. A káros anyagok azonban nem csak a dohányosra hatnak, hanem a környezetében élőkre, azaz a passzív dohányosokra is. 

A dohányzás több mint húszféle megbetegedés kialakulásában és e megbetegedések okozta halálozásban játszik vezető szerepet. A szív- és érbetegségek 25-30%-a, a krónikus hörgőgyulladás és tüdőtágulat okozta halálozások 75%-a, a tüdőrákos halálozások mintegy 90%-a tulajdonítható közvetlenül a dohányzásnak. 

A dohányzás okozta leggyakoribb betegségek – a COPD és a tüdőrák

A COPD (krónikus, obstruktív tüdőbetegség) egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de egyéb tényezők - a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések - is elősegíthetik a kialakulását. A COPD fő tünetei a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel.

 A COPD jelenleg nem gyógyítható, a kezelése az állapot rosszabbodásának megakadályozására és lassítására, illetve a rohamszerű állapotromlások, az úgynevezett exacerbációk megelőzésére szolgál. A megelőző, fenntartó kezelés során alkalmazhatók különböző hatásmechanizmusú hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők.

A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, amely az esetek 90%-ában a dohányzás számlájára írható. A tüdőben megjelenő daganat eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés, véres köpet jelentkezik. 

Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség, vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség.

Legolvasottabb cikkeink