Gond a betegeknek, teher az egészségügynek

Az Európa több országából (Nagy Britannia, Németország, Spanyolország) idelátogató tüdőgyógyász professzorok arról cserélnek tapasztalatot magyar kollégáikkal, hogy hogyan illeszthetők a legújabb tudományos eredmények a mindennapok realitásaiba, és hogyan fordíthatók ezen eredmények a betegek minél eredményesebb kezelésére.

Az egynapos konferencia két nagy betegségcsoportot jár körbe; a asztmát és a COPD-t (krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegséget). Mindkét betegséggel kapcsolatban elmondható, hogy a betegek száma fokozatosan növekedik; ez gond a betegeknek és jelentős terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre.

Az asztmás betegek számának növekedése az elmúlt 25 évben ijesztő mértéket öltött: alig több, mint 2 évtized alatt tízszeresére nőtt. Jelenleg mintegy 180 ezer asztmás beteget gondoznak Magyarországon, és ez a szám évente újabb 1800 fővel nő. Az asztmás halálozás - köszönhetően részben a széleskörű felvilágosításnak, részben a gyógyszeres kezelés hatékonyabbá válásának – viszont –a betegek százalékos arányát tekintve csökkent.

A konferencia kitér az asztma kezelésének azon új megközelítésére, amely az orvos által előírt, tünethez igazított kezelést részesíti előnyben. Ennek a koncepciónak a lényege, hogy a beteg, a tüneteinek és állapotának még tudatosabb, folyamatos figyelése mellett - az orvos utasításai szerint - változtatja gyógyszerei adagját, és így mindig megfelelő tüneti kontrollt ér el. Ez eltér az eddig alkalmazott fix dózisú gyógyszereléstől (pl. 2x1 adag naponta), ugyanakkor lehetővé teszi a beteg számára, hogy aktuális állapotához igazítsa a kezelését. Amennyiben a beteg erre képes, a betegség nyugodt szakaszaiban alacsonyabb dózisban használja gyógyszerét , így elkerüli a felesleges gyógyszer-bevitelt. Más esetben a fokozódó asztmás tüneteket idejekorán tudja kontrollálni a dózis emelésével, amellyel megállíthatja állapotának romlását. Ezzel akár megelőzhető lehet egy hirtelen kórházba kerülés is.

Ahhoz, hogy a beteg az aktuális állapotához tudja igazítani a kezelését (felismerje a rosszabbodás és javulás klinikai jeleit) hatékony, szakember felügyeletével végzett betegoktatásra van szükség. Itt van kiemelt jelentősége az asztmás betegekkel foglalkozó szakápolóknak, illetve a széles körben hozzáférhető beteginformációs anyagoknak. A jól képzett beteg naponta kontrollálja tüneteit, és ezt rögzíti az asztma naplóban. Ez később az orvosnak is segítség, hogy áttekintse a betegség időbeli változását, és ellenőrizze a kezelést.

Ilyen hasznos információk és letölthető betegnapló találhatóak a www.asthma.hu weboldalon.

Ez a modern kezelési mód – a megfelelő kombinációs készítmények alkalmazásával- a betegeknek jobb életminőséget és minden félnek költségmegtakarítást is jelent.

A COPD (krónikus légúti szűkülettel járó tüdőbetegség) a másik fontos témája a tanácskozásnak. Ez a betegség kevésbé ismert, mint az asztma, bár sokkal több embert érint Magyarországon. Kiváltó tényezői közül a dohányzás szerepel az első helyen, más légutakat károsító környezeti tényezők mellett. Irodalmi adatok és szakmai becslések alapján hazánkban közel 400.000 ilyen beteg él, azonban a tüdőgondozókban csak alig több, mit 60.000 beteget gondoznak.

A betegség népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy nemzetközi előrejelzések szerint 2020-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a fejlett ipari országokban.

A betegség lefolyására jellemző, hogy köhögős, köpetürítős periódusok váltakoznak heveny gyulladásos időszakokkal (hörghurut, tüdőgyulladás). A légutak szűkülete miatt ezek a betegek könnyebben kapnak bakteriális és vírusos fertőzéseket, ezek súlyosabb lefolyásúak mint a nem COPD-s betegek esetében. Egy-egy ilyen akut gyulladásnál a COPD-s beteg gyakran kerül kórházba elhúzódó, súlyos tünetei miatt.

A betegség elleni harc elsődleges akadálya az ismeretek, valamint a betegek együttműködésének hiánya. Sok dohányos beteg természetesnek tartja reggeli köhögését, krákogását, így nem fordul ezzel orvoshoz.

A konferencián résztvevők is megerősítették annak szükségességét, hogy minden 40 év feletti köhögő, krákogó dohányos beteget légzésfunkciós vizsgálattal meg kellene vizsgálni. Amennyiben igazolódik a tüdő funkciójának csökkenése, a dohányzás elhagyása mellett, kezelésre van szükség ahhoz, hogy a tüdő állapotának romlását megállítsák.

Fontos tudni, hogy ezeknek a betegeknek a kezelésére is rendelkezésre állnak gyógyszeres terápiák; ahogy erre a konferencián is kitérnek, a hörgőtágító szerek mellett, úgynevezett szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek belélegzésével is enyhíteni lehet a tüneteket.

A COPD elleni eredményes harcban, valamit a dohányzásról való leszokás elősegítésében kiemelkedő szerepe van az alapellátásban dolgozó orvosoknak, hiszen ők találkoznak ezekkel a betegekkel a gyakori akut hörgő- és tüdőgyulladások kapcsán. Ha a beteg nem panaszkodik a betegsége nyugodt szakában, de gyakran van alsó légúti gyulladása és dohányzik, a háziorvosnak gondolnia kell COPD esetleges fennállására.

A hosszan fennálló COPD a légzésfunkció csökkenését okozza, mely oxigénhiányhoz vezet. A folyamatos gyulladások miatt a beteg kiesik a munkájából és gyakran kórházi kezelésre szorul – ez súlyos gondot okoz a betegnek és környezetének, de jelentős terhet ró a társadalombiztosítóra is.