Gyermekeink érdeke: óvatosan a tisztasággal!

A tisztítószerek és az antibiotikumok széleskörű használata csökkenti a mikrobákkal és egyéb kórokozókkal való találkozást, ami az immunrendszer normál érési folyamataihoz szükséges – mondja a Svábhegyi Gyógyintézet szakértője. Ráadásul túl keveset találkoznak a gyerekek a természeti környezettel, ez vezethet az allergiás és asztmás esetek számának emelkedéséhez.

Ezúttal finn kutatók erősítették meg azt a korábbi feltételezést, miszerint túl keveset találkoznak a gyerekek a természeti környezettel, ez vezethet az allergiás és asztmás esetek számának emelkedéséhez. Városi környezetben kevesebb található azokból a baktériumokból, amelyek hasznosak az emberi egészség fenntartásában is - írják az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában közzétett tanulmány szerzői.

A természetben található mikroorganizmusok hasznosak számunkra - foglalta össze Ilkka Hanski, a Helsinki Egyetem kutatója megállapításuk lényegét. Tanulmányukhoz a kutatók 118 finn tinédzser bőréről gyűjtöttek mintákat, és elemezték a bennük található baktériumokat. Úgy találták, hogy a vidéken - mezőgazdasági terület vagy erdő közelében - élő fiatalok bőrén a baktériumok változatosabb összetételben voltak jelen, ugyanakkor ők voltak azok, akik kisebb érzékenységet mutattak az allergénekkel szemben.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy milyen baktériumfajok voltak a mikroorganizmusok között, és arra jutottak, hogy a városban élő fiataloknál sokszor hiányoztak az immunrendszer számára hasznos mikrobák.

A legfrissebb kutatási eredmények nem új keletűek. A Svábhegyi Gyógyintézet gyermek-tüdőgyógyász szakorvosa egy 2000-ben végzett vizsgálatra hivatkozva elmondta: megállapítást nyert, hogy a farmon élő gyermekek nagyobb mértékben találkoznak mikrobákkal az istállókban, az állatok közelében, és ez csökkenti az asztma és az allergia kialakulásának esélyét.

Dr. Bánfi Andrea rámutatott: osztrák kutatók Ausztria, Svájc és Németország vonatkozásában vizsgálták a farmon élő és a városi gyermekek immunrendszerének fejlődését, valamint az allergiás betegségek (ekcéma, asztma, allergiás nátha) kialakulásának gyakoriságát.

A felmérésben több mint 2500 gyermek és 3500 szülő vett részt. Igazolták, hogy a farmon, az istállók közelében élő, mikrobákkal találkozó, a farmon lefejt tejet fogyasztó gyermekek között jelentősen kevesebb asztmás, allergiás, illetve ekcémás gyermek nő fel, mint a nagyvárosokban.

A Svábhegyi Gyógyintézet szakértője hangsúlyozta: a tisztítószerek és az antibiotikumok széleskörű használata csökkenti a mikrobákkal és egyéb kórokozókkal való találkozást, ami az immunrendszer normál érési folyamataihoz szükséges. Az úgynevezett hasznos mikrobákkal való találkozás során fejlődik ki ugyanis az immuntolerancia, mely megakadályozza az allergiás hajlam kialakulását.

Mindez azt jelenti, hogy a túlzott tisztaság az egyik oka annak, ha az immunrendszer eltolódik az allergiás típusú immunválaszok, az asztma irányába akkor, amikor valamely allergénnel találkozik a szervezetünk.

Bánfi Andrea megjegyezte azt is, hogy finn orvosok előszeretettel vizsgálják Karelia lakosságát, mely részben finn, részben orosz területen él, ám a két szomszédos országrészben élő emberek genetikai tulajdonságai hasonlók. A két népcsoport körében végzett epidemiológiai felmérések is alátámasztottak a hipotézist, hogy a civilizáció szempontjából fejlettebb Finnországban, több az asztmás, allergiás gyermek, mint a civilizáció szempontjából elmaradottabb Karelia oroszországi területén, sőt ez a különbség az utóbbi években növekedést is mutat.