Gyermekekből is lehet ízület-beteg

Az ízületi gyulladások vagy artritiszek, a középkorú és a fiatal korosztályt, számos esetben a gyermekeket veszélyeztetik. Az ide tartozó betegségek a kezeket, a többi végtagízületet és a gerincet egyaránt érinthetik.

Az ízületi gyulladások világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek, ami komoly terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra egyaránt. Ennek oka nemcsak a betegségek magas számában, hanem az általuk okozott tartós életminőség-romlásban, rokkantságban és keresőképtelenségben, valamint az extrém költségekben is keresendő. Magyarországon több mint százezer felnőtt és néhány ezer gyermek szenved artritiszben. Egyes mozgásszervi betegségek magasabb halálozással járnak, például a sokízületi gyulladás által érintett betegek átlagos élettartama tíz évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

A diagnózis korai felállítása a terápia időben történő megkezdése céljából hazánkban is kiépítettük az artritisz centrumok országos hálózatát, mely ma már több mint húsz, szakemberekkel és diagnosztikai lehetőségekkel jól ellátott szakambulanciát jelent. A kezelésben kiemelkedő jelentőségűek a célzottan ható biológiai terápiás készítmények, melyek az ízületi gyulladások kezelésében valóban forradalmi áttörést hoztak. Ezek az injekcióban és infúzióban adott gyógyszerek nemcsak a fájdalmas tüneteket csökkentik, minden korábbi szernél hatékonyabban, hanem meggátolják a betegség előremenetelét és így megóvják a beteget az elnyomorodástól, a különböző szövődményektől és élettartamuk megrövidülésétől. Lehetővé válik a betegek munkában tartása, illetve a munkához való visszatérése, az artritiszes gyermekek számára pedig megnyílik a teljes élet lehetősége.

Az Artritisz Világnap először 1996-ban került megrendezésre, és 2008-tól az Európai Reumaellenes Liga (EULAR) tölt be vezető szerepet az október 12-én megtartandó nap üzenetének megfogalmazásában - tájékoztatott közleményben Prof. Dr. Poór Gyula, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója.

A kéz, ahogyan még sosem láttuk

Különleges fotósorozatot mutatnak be ma a Millenárison az Artritisz Világnapja alkalmából. Nánási Pál 2x7 képből álló fotósorozaton mutatja meg, hogy mindennapi eszközeink milyen kézenfekvőek, s mégis milyen feladat elé állíthatják azt, akinek betegek az ízületei. A sorozat létrejöttéhez saját kezét nyújtotta modellként Deutsch Anita, Hegyi Barbara, Csonka András, Kocsis Tibor és Kovács Lázár.

Meghívás  Rosszcsont Alapítványtól

A nemzetközi figyelemfelkeltő kampány részeként ezen a napon összegyűlnek az ízületi gyulladásosban szenvedő betegek és integetve vetetik észre magukat és betegségüket. Az integetős akcióról világszerte képek készülnek, amelyeket grandiózus óriásképként állítanak aztán össze a World Arthritis Day hivatalos honlapján (http://www.worldarthritisday.org/). A világnap szlogenje alapján: kezünket és hangunkat is felemeljük, hogy észrevegyék nehézségeinket. Az integetős kampány mellett ugyancsak hagyományos eleme a világnapnak, hogy a betegjogi szervezetek javaslatokkal hívják fel a döntéshozók figyelmét a problémákra, és közjogi javaslatokkal élnek az ízületi gyulladásos betegek életkörülményeinek javítása érdekében.

Idén első alkalommal csatlakozott a nemzetközi kampányhoz a Rosszcsont Alapítvány, amely a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyerekklinikáján található gyermekreumatológia osztályra hívta meg az ízületi gyulladásos megbetegedésben szenvedő gyermekeket. Az integetés és közös fotókészítés mellett egyúttal családi napot és betegoktató továbbképzést is tartottak, ahol szó esett a gyermekreumatológiai betegségek gyógyítási területének újdonságairól is. „A közvélemény még mindig keveset tud arról, hogy a reumatikus megbetegedések nem csak a nyugdíjas korosztályt érintheti. Ez az egyik leggyakoribb gyerekkori kórkép is, amire az egészségügyi kormányzatnak is kiemelt figyelmet kell fordítania." – mutatott rá dr. Constantin Tamás, a Rosszcsont Alapítvány orvos szaktanácsadója.

A gyermekek nem kis felnőttek. A gyermekkori reumatikus betegségek ellátása a reumatológia mellett gyermekgyógyászati tudást, tapasztalatot és hátteret igényel. „A felnőtt reumatológusok hálózatba szervezték a biológiai terápiás centrumokat. Reméljük, hogy hamarosan a gyermekgyógyászati intézetekben is hozzáférhetőek lesznek a gyermekreumatológia területén is legmodernebb kezelésnek számító biológiai terápiák. Akciónkkal a gyermekek speciális igényeire is szerettük volna felhívni a figyelmet" – számolt be Szilveszter Ágnes, a szülői munkacsoport vezetője.

A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyerekklinikája az első és egyelőre az egyetlen gyermekegészségügyi intézet, ahol a dedikált gyermekreumatológiai ellátás folyik. „Bízunk az egészségügyi kormányzat és társadalombiztosító támogatásában, aminek révén a felnőtt intézményekhez hasonló terápiás feltételeket tudunk majd nyújtani kis betegeink számára is." - fogalmazta meg későbbi terveiket dr. Constantin Tamás.