Ha a látásunk romlik, elsőre ne a szemüvegre gondoljunk

Minden év októbere a Látás Hónapja, melyben nem csupán a látással, de valójában a szemészeti betegségekkel kapcsolatban fokozott információátadás, felhívások megjelenése és a látási, fénytörési hibák korrekciójának különböző programokban való propagálása a fő üzenet. Hagyományosan a Látás Hónapját a szemüveggel, a szemüveg cseréjével, a jobb minőségű látáskorrekciós eszközök alkalmazásával kötik össze az emberek, noha a látás és annak zavarai leginkább nem a fénytörési hibák korrekciójához kapcsolódnak. A szerteágazó, de aktuális kérdéskörben Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája mutat utat.

Fontos hangsúlyoznom, hogy a látásromlás érzékelése egyáltalán nem azonos a szemüvegcsere szükségességével. Számos súlyos szemészeti és nem szemészeti betegség ugyanis kezdetben a látás mérsékelt vagy csak lassan fokozódó romlásával jár. Ezek esetében a korán elvégzett, részletes szemorvosi (azaz nem optometrista által végzett) vizsgálat megóvhat a súlyos és végleges látáskárosodástól és akár a látás teljes elvesztésétől is.

A legfontosabb, kezdetben csupán mérsékelt látásromlással járó betegségek

A kezdetben csupán bizonytalan és mérsékelt látásromlás számos nagyon gyakori, súlyos szemészeti betegség első jele. Az első és talán legfontosabb ilyen betegség a zöldhályog (glaukóma). Ennek a betegségnek több fajtája van, ám mindben jellemző, hogy a látóideget alkotó idegrostok és a hozzájuk tartozó idegsejtek kezelés nélkül fokozott ütemben pusztulnak, és mintegy egy évtized alatt a látást a súlyos látásromlásig, illetve akár a funkcionális vakságig is csökkenthetik. Mivel a glaukóma nem visszafordítható, a korai látási panaszok (a látótérben mutatkozó hiányok, a közlekedés során megmagyarázhatatlan elesések, nekiütközések tárgyaknak, lépcsőn járáskor mutatkozó bizonytalanság) alapján mindenképp szemészeti vizsgálat szükséges, még akkor is, ha a zöldhályog betegségről az érintett személy még csak nem is hallott. A korai hatékony kezeléssel a látás jó eséllyel megőrizhető.

Hasonlóan bizonytalan látási tünetekkel indulnak a keringési betegségekhez társuló szemészeti szövődmények, melyekben vérzések, az ideghártya (retina) ereinek apró embólusos elzáródásai miatt foltszerűen károsodhat a látás, kezdetben akár csak az egyik szemen. A szemfenék vizsgálata ilyen esetben kimutathatja az érkárosodást, és ennek alapján a magasvérnyomás betegséget. Így az embolizációt okozó érelmeszesedés gócokat az érsebész, a szívritmuszavarokat (pl. pitvarfibrilláció) a kardiológus még azelőtt felszámolhatja, mielőtt az újabb embólusok az agyat vagy a szívet is érintenék. Ez utóbbi állapotok életveszélyes szövődményeknek tekinthetők.

Nagyon gyakori állapot az ún. makula degeneráció is, ami (szemben az egyes TV reklámok által sugalltakkal) súlyos látásromlást okoz az esetek nem kis részében. A makula degenerációnak számos formája van, és több korai stádiuma létezik. A korai stádiumok az éleslátást önmagukban nem rontják meg, ám előszobáját jelentik a következményes súlyos állapotoknak. Az egyik szemen jelentkező, fájdalommentesen eltorzuló éleslátás, sötétebb vagy torz területek észlelése azon tárgyakon melyekre ránézünk, mindenképpen felhívják a figyelmet a súlyos makula degeneráció megindulására. Ennek megfelelően részletes szemorvosi vizsgálatot tesznek szükségessé, nem pedig új szemüveg készítését, amivel a beteg időt veszíthet, és túljuthat azon az időszakon, amikor az éleslátás megmentésére még jó az esélye.

A cukorbetegeknek tudniuk kell, hogy a hazai cukorbeteg gondozási gyakorlat sokszor nem ér el megfelelően kontrollált vércukorszintet és nem biztosít megfelelő szénhidrát háztartást. Ennek leginkább a beteg-együttműködés elégtelensége az oka, de nem ritka az inzulin kezelés megkezdésének indokolatlan halogatása, és a szakmai protokoll alapján kötelező, legalább évenkénti szemészeti (szemfenék) vizsgálat kezdeményezésének elmulasztása sem. Mindennek a cukorbetegségre jellemző ideghártya eltérések kialakulása a következménye. Ezek egyik eleme az éleslátás helyének, azaz a makulának az ödémássá válása. Az ödémás makula kóros folyadékot tartalmaz, emiatt a látott képet eltorzul. A diabeteszes makula ödémát súlyosbítja a nem megfelelően kezelt magasvérnyomás által okozott oxigénellátási zavar. Tehát cukorbetegeken látási panasz esetén a részletes szemvizsgálat még akkor is mindenképpen indokolt, ha amúgy (a szakmai szabályokkal ellentétben) a rendszeres szemészeti vizsgálatot elmulasztják.

Látásromlást okoz a szemlencse fokozódó homálya, ami az előrehaladó szürkehályog-képződés része. A szürkehályog-képződés gyakorlatilag elkerülhetetlen egy hosszú élet során. Azonban semmiképp sem szabad azt gondolni, hogy az éleslátás területén jelentkező látászavar feltétlenül szürkehályog kialakulásának a következménye. Ezt azért fontos tudni, mert a szürkehályog megszüntetése - ami műtéti beavatkozás - nem sürgősségi tevékenység. Ám ha sürgős ellátást igénylő betegség áll a látás megváltozásának, illetve romlásának hátterében (pl. zöldhályog, magasvérnyomás okozta szemfenéki eltárás, makula ödéma, makula degeneráció), akkor a halogatás vissza nem fordítható, súlyos látásromlást eredményez, amit később nagyobb orvosi beavatkozással sem lehet optimálisan elhárítani. Szürkehályog és ideghártya betegség egyazon szemen is gyakran kialakulnak, mivel az életkor előrehaladásával mindkettő gyakorisága jelentősen fokozódik.

Összességében tehát elmondható, ha a látásunk romlik, torzul, ne elsősorban a szemüveg cseréjében gondolkozzunk. Részletes, alapos szemész szakorvosi (azaz nem optometrista által végzett) vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a szemészeti betegségeket észleljük, kezeljük, vagy éppen kizárhassuk, és ha szükséges, akkor valóban a szemüvegcserével orvosoljuk a panaszt.

Szemészeti szűrővizsgálatok

A Látás Hónapja kapcsán gyakran hangoztatják a szemészeti szűrővizsgálatok jelentőségét. Tudnunk kell azonban, hogy egy viszonylag fejlett egészségügyi országban, mint Magyarország, melynek területe kicsit, népsűrűsége viszonylag nagy, a távolról történő, fénykép alapú szűrővizsgálatok (telemedicina) szerepe erősen korlátozott. Lényegesen jobb eredményt ad, ha az életkor vagy más örökletes tényezők miatt veszélyeztetett csoportba tartozó személy részletes, egyéni és minőségi szemorvosi vizsgálaton vesz részt, mintha tömeges “szűrést”, vagy időmegtakarítás céljából valamely telemedicinás programot részesít előnyben. Ez utóbbiaknak egyértelmű létjogosultsága van a nagy területű, ritkán lakott országokban (pl. Ausztrália, Kanada északi részén, európai északi országok sarkkörhöz közeli részei), azonban egy nagy népsűrűségű, hozzáférhető szemorvosi rendszerű kisebb országban előnyben részesítendő az egyéni, részletes szemorvosi vizsgálat- mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

 

Forrás: Szemészeti Központ

www.szemeszetikozpont.hu