Harc a zsírmáj ellen

Rossz táplálkozási körülmények között élőknek – például gyermekeknek – zsírmájat okozhat fehérjeszegény étrend, veleszületett anyagcsere-zavar és több, lázzal járó betegség is. A fejlett országokban a zsírmáj kialakulásának leggyakoribb oka az alkoholizmus, a cukorbetegség és mind sűrűbben az elhízás.

Az alkohol és bizonyos májmérgek – például a széntetraklorid – következtében megjelenő zsírmáj a károsító anyagok szervezetbe jutásának megszüntetése után általában javul, de a krónikus májmérgezés előbb-utóbb májzsugorhoz vezet. Az elhízással járó zsírmáj a testsúly csökkentésére legtöbbször visszafejlődik, ez azoban néha sokáig tart és időnként csak részleges lehet.

Egy most közölt tudományos kísérlet eredménye új lehetőséget kínál a zsírmáj kezelésére. Az emberi súlytöbblet és a koszorúér-betegség kockázati tényezőinek terápiájára forgalomba került gyógyszer, a rimonabant adásával kövér patkányokban sikerült a májkárosodás laboratóriumi jelzőinek, valamint a gyulladást jelző fehérjéknek és a vérzsír-profil jellemzőinek jelentős javulását elérni.

Francia kutatók a kövér patkányoknak nyolc hétig adták szájon át a rimonabantot 30 mg/kg adagban. A kontroll csoport állatai ugyanazt a étrendet kapták, mint a kisérleti patkányok. A terápia csökkentette a májmegnagyobbodást, megelőzte a máj elzsírosodását és csökkentette a májszövet károsodását jelző enzimek szintjét. A kezelés ugyancsak szignifikánsan levitte a máj TNFa szintjét is. Ez a gyulladást jelző fehérje a föltételezés szerint hozzájárul a máj elzsírosodásához és a májzsugorhoz, illetve fokozza a inzulin-rezisztenciát.

A mérések azt is mutatták, hogy a rimonabant adása javította a kóros vérzsír-szintet: csökkentette a vér koleszterin-szintjét, a szabad zsírsav- és a triglycerid értéket, emelte a HDL/LDL arányt. A gyógyszer normalizálta az adiponektin szintjét is – ez a hormon kulcsszerepet tölt be az anyagcsere-betegségekben. A kontroll patkányokban ezek a kedvező változások nem-, vagy csak igen kis mértékben voltak észlelhetők.

A folyóirat ugyanazon számában olvasható Brent A. Neuschwander-Tetri (Gastroenterology and Hepatology, Saint Louis Univ. Liver Center, St. Louis, MO) szerkesztőségi közleménye, amelyben azt írja, közhit, hogy súlycsökkenés csak úgy jön létre, ha több kalóriát égetünk, mint amennyit fölvettünk, de a dolog ennél lényegesen bonyolultabb. Mind több figyelmet kell fordítanunk a cannabinoid rendszerre, mint az étel energia-hatékonyságának egyik fontos szabályozójára. Vizsgálatok igazolták, hogy e rendszer receptorainak blokkolása – ez a rimonabant hatása - módosítja, a bevitt kalória miképpen dolgozódik fel a szervezetben és olyan kedvező mértékű ez a folyamat, hogy túlmutat azon, amit önmagában a súlycsökkenésnek köszönhetünk.

„Annak megértése, hogy az endogén cannabinoid jelzőrendszer miképpen szabályozza az étel energia-hatékonyságát, fontos szög lesz annak a dogmának koporsójában, amely szerint a kalória deficitet kizárólag fokozott fizikai terheléssel és ételmegvonással lehet elérni" - írta szerkesztőségi közlemény szerzője.
(Forrás: Hepatology, 2007, 46:122-129)