• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Háromból egy anyuka nehezen szoptat

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

Minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatás során, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej.

A 0-6 hónapos csecsemőt szoptató édesanyák több mint fele küzd valamilyen nehézséggel a szoptatás során, a probléma pedig minden harmadik anyukánál később is fennáll. Legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés az anyatej, de gyakori probléma a mellgyulladás, a kisebesedett vagy befelé forduló mellbimbó, illetve a nehezen beinduló tejtermelődés is. A szoptatás fizikailag kimerítő időszakát tovább nehezíti, hogy az érintett anyák sokszor a társadalom megvetésével is küzdenek: a bélyeg, miszerint a nem, vagy nehezen szoptató anyák „rossz anyák", bűntudatot és szorongást szül, a stressz pedig tovább nehezíti a tejtermelés beindulását - ismerteti az Első 1000 Nap Program tájékoztatója.

„Számos oka lehet annak, ha egy édesanya nem tud szoptatni: a helytelen táplálkozáson, az elégtelen folyadékbevitelen vagy a kezdeti, természetes aggodalmakon könnyen lehet segíteni, de a súlyos betegségek, a szülés utáni depresszió vagy a fokozott társadalmi nyomás viszont olyan probléma lehet, amely ahhoz vezet, hogy az édesanya minden igyekezete ellenére is meghiúsulhat a szoptatás. Mivel mindig a baba fejlődése és egészsége a legfontosabb szempont, ilyenkor szükségessé válik a tápszeres táplálás bevezetése." – hívta fel a figyelmet Dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja.

Megfelelő csecsemőkori táplálással megalapozható a felnőttkori egészség

Féléves korig az anyatej a legtökéletesebb - és ideális esetben a kizárólagos - táplálék a baba számára. Emellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a csecsemő egészségét kell szem előtt tartani: ha az édesanya valamilyen okból nem tud szoptatni, vagy nem elegendő a tej mennyisége, kiegészítő módszert kell alkalmazni.

„A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges. Az életkornak megfelelő táplálás pedig elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések" – fejtette ki Dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.

A tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, kockáztatva ezzel a baba egészségét

Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszeres táplálással kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni, a nem megfelelő szoptatás pedig odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.

A tápszeres táplálás sokkal kímélőbb, mint a korán megkezdett hozzátáplálás, hiszen a tápszer összetétele maximálisan igazodik a csecsemő igényeihez. A megfelelően kiválasztott tápszer nem okozhat hasfájást vagy haspuffadást, sőt, akkor is segíthet, ha a baba érzékeny az anyatejben lévő tejcukorra, mert van olyan tápszer, amelynek az anyatejnél is alacsonyabb a tejcukortartalma.

„A szoptatás során felmerülő problémák miatt sokan inkább hamarabb kezdik meg a hozzátáplálást, vagy tehéntejjel próbálják meg helyettesíteni az anyatejet, pedig azt még vizezett formában sem tudja feldolgozni a baba fejletlen emésztőrendszere. Egy éves kor alatt natív tehéntejet ne adjunk a csecsemőnek, ha elégtelen az anyatej mennyisége, tápszer adása válhat szükségessé" – hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. „A kiegészítő táplálás megkezdésekor a fokozatos és az adott fejlődési időszaknak megfelelő alapanyagok bevezetésével biztosíthatjuk a csecsemő, kisded fejlődését. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknél az ételeknél nem a felnőttek ízvilága az iránymutató" – tette hozzá.

„A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség" – hangsúlyozta Dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus. „A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van" – tette hozzá a szakorvos.