Hatásos rémhírek és valódi szakmai tények csatáznak

Tízből nyolc szülő kérte hetedikes lánya számára a méhnyakrák elleni vakcinát idén ősszel, többen pedig annyira tudatosak, hogy lánygyermekük mellett saját maguk és családtagjaik védelmére is odafigyelnek. Az állami oltóprogram sikere sajnos az oltásellenes hangokat is felerősítette: az interneten terjedő rémhírek még mindig a súlyos mellékhatásokról szólnak, pedig világszerte több millióan tudják igazolni a vakcinák megbízhatóságát. Nagyon fontos tisztázni a tévhiteket, mert a vírus nemcsak a kamaszlányokat veszélyezteti: a felnőtt nőknél, a fiúknál és a férfiaknál is daganatos megbetegedéseket okozhat. Sokan egyenlőségjelet tesznek a méhnyakrák és a HPV közé, pedig a vírus többek között az anális rákok és a nemi szervi szemölcsök kialakulásáért is felelős – olvasható az MSD Pharma Hungary Kft. által indított hpvdoktor.hu weboldalon.

Növekvő ismertség, egyre gyakoribb tévhitek
A magyar állam szeptembertől ingyenesen biztosítja a méhnyakrák elleni, kétkomponensű védőoltást a 12-13 éves lányok számára, amellyel nagyon komoly lendületet adott a vírussal szembeni küzdelemnek. Az oltási programnak köszönhetően olyan emberekhez is eljutott a humán papillómavírus híre, akik korábban még a létezéséről sem tudtak. Az internetnek hála másodpercek alatt utánanézhetünk a megelőzéssel kapcsolatos tudnivalóknak, de érdemes szem előtt tartanunk, hogy könnyedén félrevezető, minden forrást és hitelességet nélkülöző információkkal is találkozhatunk. Többen a világhálón terjedő rémhírek miatt mondanak le a hatékony és biztonságos védőoltások alkalmazásáról.

WHO: a HPV elleni vakcina hatásos és megbízható
A megnövekedett figyelemnek köszönhetően a leggyakoribb tévhitek is újra szárnyra kaptak, amelyeket tisztázni kell az állami oltóprogramban résztvevő gyermekek és szüleik megnyugtatása érdekében. Sok helyen olvasható, hogy a vakcinák diabéteszt, autizmust vagy meddőséget okoznak, bizonyos cikkek pedig halálesetekről és az oltóanyagok kifejlesztésében résztvevő, meghasonlott kutatóorvosokról írnak. „Bár a pánikkeltés sajnos népszerű, mindenkit megnyugvásra intünk. Az ÁNTSZ nem adja a nevét olyan gyógyszerhez vagy védőoltáshoz, ami nem az emberek egészségének megőrzését, hanem a betegségekkel járó kockázatokat növeli."– mondta el dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője.

A HPV elleni védőoltások engedélyezését – más gyógyszerekhez és vakcinákhoz hasonlóan – nagyon szigorú klinikai vizsgálatok előzték meg, mintegy harmincezer páciens részvételével(1,2.) Az oltóanyagok hatékonyságát és az esetleges mellékhatásokat pedig a forgalomba hozatalt követően is folyamatosan ellenőrzik, és azt is figyelik, hogy az adott nemkívánatos eseményhez van-e köze a vakcináknak. Világszerte 60-70 millió pácienst beoltottak, de a védőoltásokkal összefüggésbe hozható súlyos mellékhatást nem észleltek.(3) A WHO (Egészségügyi Világszervezet) illetékes testülete egyébként az egész világon gyűjti az adatokat, amelyek értékelése alapján 2014 elején ismét megállapította a HPV vakcinák hatásosságát és biztonságosságát is.(4)

„Dániában és Svédországban az elmúlt években többszázezer, Ausztráliában másfél millió fiatal lányt oltottak be, és a szóban forgó populációkban rövid idő alatt szinte teljesen eltűntek egyes, jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések (5,6.) Számos ország példája bizonyítja: sikerre lehet vinni a HPV elleni küzdelmet, ezért is nagyon fontos, hogy felvegyük a harcot a rémhírekkel szemben, hiszen Magyarországon háromszor annyi áldozatot szed a méhnyakrák, mint Európa többi részén." – tette hozzá dr. Ócsai Lajos. Legutóbbi jelentésében egyébként az Egészségügyi Világszervezet is felhívta a figyelmet a minden alapot nélkülöző híresztelések káros következményeire.

A férfiak is oltassák be magukat!
Gyakori tévhit, hogy a HPV elleni vakcina csak a kamaszkorú lányok esetében hatásos, pedig a felnőtt nőknek, a fiúknak és a férfiaknak is védelmet nyújt számos daganatos megbetegedés ellen.1 Sokan azzal nyugtatgatják magukat, hogy a szervezet egy idő után megtanulja leküzdeni a vírust, holott a fertőzésen való átesés után nem alakul ki tartós védettség.(7)

„Nagyon jelentős előrelépés, hogy az állam kamaszlányok ezreinek biztosítja a méhnyakrák ellen hatásos kétkomponensű védőoltást, de gondolni kell a fiúkra és a férfiakra is, akiket csak a négykomponensű védőoltás óvhat meg a daganatos megbetegedésektől." – mondta dr. Pozsgay Csilla, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. „A védőoltásokkal kapcsolatos rémhírek teljesen alaptalanok, mégis könnyen szöget üthetnek az emberek fejében. Ezért indítottuk el az ÁNTSZ által is engedélyezett http://hpvdoktor.hu információs portálunkat, ahol az érdeklődők egy helyen olvashatnak a HPV vírusról, a megelőzésről és a vakcinákról is. Az oltáselleneseknek pedig érdemes végiggondolni, hogy hány halálos áldozatot szedne például a himlő vagy a gyermekbénulás, ha az összes vakcinát elutasítanánk." – tette hozzá.

Források:
1. Silgard alkalmazási előírás 
2. Cervarix alkalmazási előírás
3. Macartney K, et al. Drug Saf (2013) 36:393–412
4.WHO a hpv-vakcinákról
5. Arnheim-Dahlström L, et al. BMJ 2013;347:f5906 doi: 10.1136/bmj.f5906 (Published 9 October
2013)
6. Ali H, et al. BMJ 2013;346:f2032 doi: 10.1136/bmj.f2032 (Published 19 April 2013)
7. Stanley M. Drugs of Today 2007, 43(10):737–744.

Tévhitek és tények egycsokorban
„Meglepő vallomást tett a HPV védőoltás vezető kutatója" – állítja egy vírusszerűen terjedő cikk, amely részletesen foglalkozik egy bizonyos dr. Diane Harper – a 4. Nemzetközi Oltóanyag Konferencián, vagyis az oltásellenes mozgalom egyik legrégebbi rendezvényén – elhangzott beszédével. Az alábbiakban összeszedtük az írásban szereplő legveszélyesebb tévhiteket és a hozzájuk kapcsolódó tényeket is.

Tévhit 1: Dr. Diane Harper egyike azoknak a vezető szakembereknek, akik felelősek voltak a biztonságra és a hatékonyságra vonatkozó kutatás 2. és 3. fázisáért, amely biztosította a HPV oltások jóváhagyását.
Tény: Legjobb tudomásunk szerint Dr. Diane Harper soha nem állt a Merck alkalmazásában, vezető kutatóként pedig biztosan nem vett részt a négykomponensű védőoltás kifejlesztésében. A HPV elleni vakcinák engedélyezését – más gyógyszerekhez hasonlóan – nagyon komoly klinikai vizsgálatok előzték meg, amelyben mintegy harmincezer páciens és számos orvos vett részt. Az MSD négykomponensű és a GSK kétkomponensű oltóanyagát pedig egyetlen fázisban sem tesztelte a két vállalat közösen, ahogy a rivális informatikai cégek vagy a gyorsétterem láncok sem folytatnak eszmecserét piaci terveikről és fejlesztéseikről.

Tévhit 2: Felesleges a védőoltás, mert az összes HPV fertőzés 70%-a kezelés nélkül egy éven belül elmúlik, és ez a szám két év alatt 90% fölé emelkedik.
Tény: A HPV fertőzések 90%-a spontán elmúlik, de ha a fertőzés több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő is eltelhet. Fontos tisztázni, hogy a fertőzés legyőzése után nem alakul ki tartós védettség, mint például a gyermekkori betegségek után. Az újrafertőződés nagyon gyakori, így a megbetegedés kockázatának folyamatosan ki vagyunk téve, nemtől és életkortól függetlenül.(1)

Tévhit 3: Minden kísérleti oltást 15 éves, vagy annál idősebb gyerekeknek adtak be, ezzel szemben a HPV elleni vakcinákat jelenleg 9 évesek számára ajánlják.
Tény: A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a gyermek még biztosan nem „találkozott" a vírussal. Ezért javasolják a világ minden pontján a tinédzserek oltását, de felnőtt korban sem késő beadatni a vakcinát, hiszen a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség. A négykomponensű vakcina esetében a 16-45 éves korú nőknél azt vizsgálták, hogy az oltottak körében milyen arányban alakulnak ki megbetegedések a kontroll csoporthoz képest. A 9-15 éves fiatal lányoknál és fiúknál pedig azt kutatták, hogyan reagál az oltásra az immunrendszerük, kialakulnak-e a védelemhez szükséges ellenanyagok. Mivel ez a korosztály többségében szexuálisan inaktív, esetükben a leginkább nemi úton terjedő HPV okozta betegségeket nem lehetett vizsgálni. Náluk is olyan mennyiségű ellenanyag képződött, amely elegendő a megelőzéshez.(2)

Tévhit 4: 15037 lány esetében jelentettek mellékhatásokat csak az oltások utáni nemkívánatos eseményeket jelentő rendszeren keresztül (Vaccine Adverse Event Reporting System, VAERS). Hivatalosan 44 lányról lehet tudni, hogy ezektől az oltásoktól haltak meg.
Tény: A WHO és a VAERS vizsgálatai egyetlen esetben sem igazolták az ok-okozati összefüggést a HPV elleni védőoltás és a halálesetek között.(3) A VAERS az Egyesült Államokban működő rendszer, amely a vakcinák biztonságosságát monitorozza a mindennapi használat során: bárki, akár páciens is jelenthet be mellékhatást faxon vagy online. A hatóságok – minden elérhető tény és adat figyelembe vételével – szigorúan megvizsgálják, hogy az adott mellékhatás vagy nemkívánatos esemény ok-okozati összefüggésben áll-e az érintett gyógyszer vagy védőoltás alkalmazásával. Amennyiben az összefüggés bizonyítható, a hatóságok kiegészítésekkel és figyelmeztetésekkel látják el az alkalmazási előírásokat, vagy súlyos esetben visszavonják a termék engedélyét.

VAERS mellett a WHO (Egészségügyi Világszervezet) illetékes testülete is gyűjti az adatokat, ráadásul az egész világról. A HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatal óta folyamatosan monitorozza, az esetlegesen felmerülő mellékhatásokat pedig minden esetben kivizsgálja. A WHO egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek (anafilaxia, vénás trombózis, kóros terhesség, Guillain Barre szindróma, stroke, autoimmun betegségek, különös tekintettel a sclerosis multiplex, az agyi vasculitisek és a complex regionális fájdalom szindróma) között, ezért megerősítette, hogy az oltás több haszonnal jár, mint rizikóval. A Világszervezet illetékes testülete legutóbbi jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az anekdotákon alapuló, biológiai vagy epidemiológiai alátámasztást nélkülöző rémhírek jelentős károkat okoznak, hiszen megkérdőjelezik a vakcina biztonságosságát és hatékonyságát, és ezzel a használatát befolyásolhatják.(3)

A hatékonyság megítélésekor - a klinikai vizsgálatok eredményei mellett - a nemzeti oltóprogramok eredményei is önmagukért beszélnek. Az elmúlt években Dániában és Svédországban többszázezer, Ausztráliában pedig 1.5 millió fiatal lányt oltottak be a négykomponensű HPV vakcinával, és súlyos, a védőoltással összefüggésbe hozható nemkívánatos eseményt egyik országból sem jelentettek. Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó országokban már ilyen rövid idő alatt is szinte teljesen eltűntek egyes, jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések.(4,5)

Tévhit 5: Valójában nincs tényleges bizonyíték arra, hogy az oltás bármilyen rákot meg tudna előzni. A gyártók saját bevallása szerint az oltóanyag 40 vírustörzs közül csak 4-re hat egy olyan nemi betegség esetében, amely viszonylag rövid idő alatt önmagától is elmúlik.

Tény: Sokan azt hiszik, hogy felesleges beadatni a védőoltást, hiszen több mint 100 féle vírus létezik, míg a kétkomponensű védőoltás kettő, a négykomponensű pedig négy törzs ellen véd. Valójában a négykomponensű oltóanyaggal a betegségek nagy része megelőzhető, hiszen a rosszindulatú daganatok többségéért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, míg a nemi szervi szemölcsöket leggyakrabban a 6-os és 11-es típusok okozzák.1 A HPV pedig összességében a rákos megbetegedések 5 százalékáért tehető felelőssé.

Források:
1. Ács N. et al. A humán papillómavírus okozta megbetegedések, megelőzésük lehetőségei és ennek népegészségügyi előnyei. Orvosi Hetilap Supplementum, 2012. december
2. Silgard alkalmazási előírás
3. WHO a hpv oltásokról
4. Arnheim-Dahlström L, et al. BMJ 2013;347:f5906 doi: 10.1136/bmj.f5906 (Published 9 October
2013)
5. Ali H, et al. BMJ 2013;346:f2032 doi: 10.1136/bmj.f2032 (Published 19 April 2013)